Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN
és Lázár vagyona, ami mindössze 3 jobbágytelekből, egy malom negyedéből a szőlőből állt. 32 Feltűnő, hogy milyen nagy érdeklődést tanúsítottak miskolci polgárok a település földje iránt. Már eddig is szó volt 2-3 miskolciról. Melléjük sorolhatjuk Varró Balázst, András deákot, Miskolci Pétert (őt Koromházainak is mondták), Hevesi Jánost, Kisszabó Demetert, Csági Demetert, a városi plébánost. A város Mindszenszentek ispotálya malommal, szőlővel, réttel, erdővel rendelkezett a falu területén. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a község szorosan kapcsolódott a közelben lévő mezővároshoz. 33 Mivel magyarázható a község ilyen mérvű birtokjogi megosztottsága? A választ a táj gazdálkodásában találjuk meg. Ennek fejlettségét jelezheti számunkra, hogy egy alkalommal a falut oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezték, holott arról nincs információnk, hogy ezt a jogállást valóban elérte volna (1464). 34 A főútvonal mellett fekvő helység, amelyen a kereskedők rendszeresen átutaztak, önmagában vonzerőt gyakorolhatott jobbágy, nemes és polgár számára egyaránt. Csaba értékét azonban nem ez a körülmény adta meg, hanem földrajzi helyzete, amely kedvező feltételeket teremtett a szőlőkultúra számára. Már 1256-ban olvashatunk a falu szőlőskertjeiről. 1440-ben Ulászló király a pálosok itteni szőlőit felmentette a kilenced fizetésének a kötelezettsége alól. 1462-ben egy miskolci polgár özvegye adta szőlőjét a pálosoknak. A szőlőskertek egyrészt a Csermelke vagy Kiscsermelke nevű hegyre lettek telepítve, de másutt is gondozták a bort adó tőkéket. 1489-ben Kovács Istvánnak az egyik szőlője a Perselt nevet viselte, míg a másik a Harazthrayaro nevet kapta. Eme kertek mellett az egyik szomszédja miskolci polgár, Hevesi János volt. Alszer nevű határrészen ugyancsak ezt a gyümölcsöt termelték. 1507-ben Horvát Gergely megvette Büki András szőlőjét. A következő neveket olvashatjuk a szomszédok között: Szirmai Mihály, 32 MOL. Dl. 90204. sz. 33 MOL. Dl. 15731, 83904, 83935. és 83958. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 120-121. sz. 34 MOL. Dl. 45079. sz.