Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN

járandósága nem tett ki nagy vagyont. Mindössze két jobbágytelekből, némi földből, rétből állt az egész. A legelők, vizek, a Hejőn átívelő híd közös tulajdonban maradtak.

23 A Szécsiek révén a község sorsa összekapcsolódott Miskolcéval. Midőn 1364-ben Lajos király Eleskő uradalmát megszerezte tőlük, ezzel együtt Csaba ugyancsak a királyé lett. így azok a részek, amelyeket a nagybirtokos család uralt, a diósgyőri várbirtokok közé kerültek.

24 A birtokosok száma a XIV. század végén szaporodott meg, amikor Zsigmond a Zenesmolon nevezetű malmot a Hejőn a diósgyőri pálosoknak adományozta (1387). Megtehette, hisz még két őrlőmalma maradt a faluban.

25 További tulajdonosként tűnt fel 1411-ben Mályi Sinka.

26 1438 előtt lett a királyi rész földesúré. Borbála királyné ugyanis ezt a darabot Héthársi János budai polgárnak és vejének, Munich Henriknek adta. I. Ulászló ezt a hányadot (összesen 12 telekből állt) elkobozta, és Szuhai Vincének, valamint Pándi Imrének ajándékozta. Mondani sem kell, hogy amint V. László trónra lépett, a két tulajdonos família perre vitte a dolgot. Szuhai ellenfelei, Munich Henrik és Szepesi Gábor kassai polgárok joggal reménykedhettek a győzelemben, hiszen a trónharcok idején a Habsburgok oldalára álltak. Nem kellett csalatkozniuk, ám később az űj fejedelem, Mátyás a Szuhaiak pártjára fogta.

27 Az adományok ellenére, Mátyás trónra lépte idején a falu egy része a királyi birtokállomány részét képezte. Ebből jutottak hozzá egy telekhez a pálosok. 1464-ben Parlagi Györgyöt és Imrét iktatták be a Telek utcában két nemesi telek és egy malom birtokába.

28 Az uralkodó ezt a részt hamarosan a diósgyőri alvárnagynak, a miskolci polgárnak, Fodor Jánosnak ajándékozta. Ez a birtokhányad nemesi ud23 BORSA I. (szerk.) 1993-1994. ül. köt. 2815. sz. 24 LEVELES E. 1927-1928. 210. p. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 53-58. p. 25 MÁLYUSZ E. 1951-1958. I. köt. 78. sz. MOL. Dl. 8829. p. 26 MÁLYUSZ E. 1951-1958. II. köt. 863. sz. Utódaira: MOL. Dl. 84195. és 83736. sz. NAGY I.-NAGY I.-VÉGHELY D. 1871-1931. IX. köt. 61-62. p. 27 MOL. Dl. 83731, 83735. és 83872. sz. NAGY I.-NAGY I.-VÉGHELY D. 1871-1931. IX. köt. 61-62. sz. 28 MOL. Dl. 15489. és 45079. sz. HERPAY G. 1916. 175. sz. Csabai András halálával lett a királyé (MOL. Dl. 83977. sz.) ez a hányad.