Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN

A Miskolc nemzetség birtoktömbjén alakult ki. Neve először 1067ben tűnik fel írásos dokumentumban. Szihalom határjárásában említették meg az ide vezető utat.

21 1245-ben, majd kétszáz esztendő múlva adták ki azt az oklevelet, amelyben ismét találkozunk a nevével. Ekkor birtokosa Csabai Pál fia János volt. Egy 1256-ban kiadott okmányból világossá válik, hogy rajta kívül a község határának mások is tulajdonosai voltak. így kiderül, hogy Marcel fia Lőrinc, valamint unokatestvérei, kik már felosztották javaikat, ugyancsak földbirtokosok itt. Mindhárman a Miskolc nemzetségből származtak. Az unokatestvérek halála után Lőrinc az ő birtokrészeiket nemzetségbeli rokonainak, Munguch fiainak, Mihálynak és Jakabnak adta el. A nemzetségből az ügylethez sokan adták beleegyezésüket. Közülük többen Miskolcon is rendelkeztek jogokkal, de felmerülhet a gyanú, hogy Csaba részbirtokosai közé is számíthatók. így például Panyit bán, valamint Miklós fia Sándor. Ennek a két utóbbi személynek a javai 1312 után a Balog nembeli Szécsi család birtokába kerültek. Ezen jószágok között olvassuk ugyanis Miskolc mellett Csaba nevét is. A község birtokviszonyai a XIII. század végén, a XIV. század elején megváltoztak. Munguch fiainak a leszármazottaira nem találunk adatokat többé. Pál gyermekének, Jánosnak az unokája, Miklós anyja hitbére és hozománya fejében Német Pálra ruházta csabai részjószágait (1291). Cserébe Heves megyében jutott földekhez. 1312-től vagy 1320-tól a Szécsi családé lett a község egy része. Az egykori tulajdonosok közül egyedül Lőrinc leszármazottai (fiának, Mihálynak a gyermekei) maradtak meg az ősi birtokokban.

22 A tulajdonosok között új ember volt Simon. Lőrinc nővérét, Anychot vette nőül, és így lett birtokos ebben a faluban. Simon maga nemtelen és birtoktalan személy volt, így felesége törvényesen igényt támaszthatott a leánynegyedre. Az örökség kiadása nem ment simán, úgyhogy per lett a dologból, amit csak 1412 októberében zárt le a nádor. Anychnak a 21 WENZEL G. 1860-1874. I. köt. 24. p. MOL. Dl. 84053. és 67405. sz. BORSA I. (szerk.) 1993-1994. III. köt. 2815. sz. 22 NAGY I.-PAUR I.-RÁTH K. 1865-1891. VII. köt. 201. p. (SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 13. p.) NAGY I.-VÉGHELY D. 1865-1891. VI. köt. 86-87. p. MOL. Dl. 452. sz. LEVELES E. 1927-1928. 176-180. és 200. p. NYÍRY D. 1928. 131. p. MOL. Dl. 1109. és 5991. sz. BORSA I. 1993. 35. p. MOL. Dl. 83277. sz. GYÖRFFY Gy. 1983. 1126. p. GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 764. p. KARÁCSONYI J. 1900. 822. p. skk.