Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN

szerdai piaca Anjou-kori, hisz 1388-ból már van reá adatunk. Dédes és Diósgyőr egyaránt királyi birtokon feküdt, a két sokadalom mégsem kapcsolódott egymáshoz. Úgy tűnik, mintha az engedé­lyező uralkodó arra törekedett volna, olyan napot állapítson meg, amikor a megyében sehol máshol nem tartottak vásárt. A tény azonban más szempontból is vizsgálható. A keresztúri vasárnapi, a miskolci hétfői piacnap révén viszonylag szűk terüle­ten lehetett tartani a kalmárokat. Ha a két Miskolcon tartott heti piac mellé hozzávesszük a várostól 8-9 kilométerre lévő, a vonzás­körzetébe tartozó Diósgyőr szombati sokadalmát, a kör szűkíthető. Szombattól szerdáig ugyanis a falusi parasztság minden második nap piacra járhatott, eladhatta termékeit, hozzájuthatott értékes cik­kekhez. Véleményünk szerint Miskolc és a kisebb Diósgyőr hetivá­sárai kiegészítették egymást, egy rendszer egymásba kapcsolódó elemeinek foghatók fel. Annak a kalmárnak, aki Buda felől ment Kassa felé, amennyiben portékáit a Miskolcon vagy az uradalom központjában összesereglett népnek akarta eladni, Muhi csütörtöki vására után csupán egy napot kellett várnia. Ez a várakozás meg­érhette, hisz mezővárosban, a királyok által felkeresett uradalom­központban biztos vevőkre számíthatott, miközben maga is hozzá­juthatott a táj termékéhez, a borhoz. Diósgyőr Miskolc szűkebb gazdasági körzete részeként így kapcsolódott be az országos áru­forgalomba. 16 A szőlőtermelés, az uradalmi központ, a vásártartási jog: ezek együtt előnyös feltételeket teremtettek a helység gazdasági növeke­déséhez. Ám a nála kedvezőbb helyzetben lévő Miskolc mellett el­maradt. A gazdasági fejlettség alapot adott arra, hogy a falu városi szintre emelkedjen. Már csak azért is, hisz funkcionálisan centrális szerepkört töltött be. 16 KUBINYI A. 1985. 45. p. WENZEL G. 1872. 55. p. NAGY I.-NAGY GY. 1878-1920. ÍV. köt. 301. p. BORSA I. (szerk.) 1993-1994. IV. köt. 1759. sz. IPOLYI A. 1866. 16. p. MOL. Dl. 89772. sz. A megye északi részén a XV. század elején Edelényben a csütörtök, Szendrőn a kedd, Rudabányán pedig a hétfő volt a piacos nap (MOL. Dl. 13089. sz.) GYULAI É. 1995. 124-125. p. TÓTH P. passim. Vö. még a Miskolc gazdasági életével foglalkozó fejezetet. Dédes és Diósgyőr távolságára: MOL. Dl. 25622. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom