Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN

Ambrust név szerint is ismerjük. Tudomásunk van arról, hogy 1483-ban ács lakott Diósgyőrben. Nem lehetett Dénes mester szegény ember, mert 8 aranyforintért Koromháza egy darabját vette zálogba.

13 A település hegyek között feküdt, háta mögött a Bükk fennsíkjával. A főútvonal Miskolcon ment keresztül. Ebből a városból ágazott le út Diósgyőr irányába, amely Szentlélek - Dédeskő érintésével torkollott bele Dédesnél az Egert és Sajókazát összekötő országúiba. Közlekedési szempontból tehát Diósgyőrön és a Bükkön keresztül lehetett kapcsolatot teremteni a megye keleti és nyugati fele között. Nem állíthatjuk azonban azt, hogy csupán Miskolc-Dédes közötti útvonalon lehetett a várost megközelíteni. Észak felé Varbóra vezetett út, ahogy az utazó Csabáról közvetlenül is meg tudta közelíteni az uradalmi központot. Mégis, ez a földrajzi helyzet nem tekinthető kedvezőnek. Várossá fejlődése, városiasodása azonban megindult. Tulajdoníthatjuk ezt a kiterjedt szőlőkultúrának.

14 Eme gazdasági ágazat elé kell helyeznünk azt a tényt, hogy itt működött az uradalom központja. Tudjuk, hogy a birtokosok céltudatosan fejlesztették központjaikat. A centrális hely előnyét Miskolccal szemben Diósgyőr tudta kihasználni. Igaz, a fejlett gazdasági élet Miskolcon folyt.

15 Az uradalmi centrumról gondoskodó királyi gazdaságpolitika jelének tekintjük annak engedélyezését, hogy szombatonként heti piacot lehetett tartani a faluban (első említése: 1421-ből való). Ebben az időben már Miskolcon hétfőn és szerdán, Sajószentpéteren kedden, Műhibán csütörtökön, Mezőkövesden hétfőn, Ábrányban szerdán, Egerben kedden, Dédesen szerdán, Putnokon csütörtökön tartották a vásárokat. A piachelyek valóban kirajzolták a kereskedők útját: Eger - Dédes - Putnok; Eger - Nyárád - Muhi; illetve Rudabánya - Sajószentpéter - Miskolc - Muhi (vagy fordítva: Miskolc Sajószentpéter - Putnok/Edelény). Ebben a piacszerkezetben Diósgyőr meglehetősen egyedül állt, legfeljebb Keresztúr vasárnapi vására kapcsolható hozzá. A Diósgyőrtől két mérföldre lévő Dédes 13 CZEGLÉDY I. 1988. 93. p. CZEGLÉDY I. 1966. 227-237. p. MOL. Dl. 105615. sz. 14 GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. térképmelléklet; KUBINYI A. 1985. 45. p. MOL. Dl. 452. sz. 15 FÜGEDI E. 1981. (1972) 340. és köv. p.