Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN

a szerzeteseknek azt a borkilencedet, amely azon miskolci, diósgyőri és bábonyi szőlőik után járnának, amelyek az uralkodó tulajdonában vannak. Ezt a kiváltságot 1464-ben Mátyás ismét megerősítette. Arról is van tudomásunk, hogy az egyik szőlőt Bakosnak hívták (1484), a másik szőlőtermő hely pedig a Pecheer völgyben feküdt.

8 A szőlőkultúra a XV. század elejére már odáig fejlődött, hogy a falu jobbágynépe és a pálosok között vita támadt. (1406.) Az eseményről tudósító oklevél szerint a diósgyőri jobbágyság megfenyegette a remetéket. De ez még nem volt elég, mert azt is megakadályozták, hogy a falusi szegénység a pálosok szőlőit művelje, malmaiban pedig őrölni merészeljen. Még bíróságpénzeket is kivetettek azokra, akik ezt mégis megtennék. Zsigmond király a vita lecsendesítését a várnagyra bízta. A szöveg alatt olvasható regeszta tanúsága szerint a döntés az lehetett, hogy a pálosok továbbra is tarthatnak szőlőmunkásokat, a malmokban pedig bárki békésen őröltethet.

9 Mi volt ennek az éles konfliktusnak az oka? Korábban felvetődött, hogy a feudális világ elleni parasztmegmozdulás egyik lényeges helyi eseményét kell látnunk benne. Kétségtelenül parasztmegmozdulásról van szó, csakhogy elindítója nem a falusi szegénység volt. Sőt, inkább ők lehettek a kárvallottak, hisz jobbágytársaik nem engedték, hogy bérért a szerzetesek szőlőskertjeiben dolgozzanak. Az okmányból kiindulva a konfliktus okai a malomban és a szőlőben kereshetők. Valóban, a falusiak között akadt olyan személy, aki rendelkezett malommal. De a pálosoknak inkább a várnaggyal gyűlhetett meg a baja az őrletés miatt,

10 s nem pedig egy egész községgel. Annál több gond lehetett a szőlő miatt. 1373-ban Lajos király megerősítette a szerzeteseket mindazon javaik (például a szőlő) 8 MOL. Dl. 1669. sz. SUGÁR I. 1980. 272. sz. BANDI Zs. 1985. 560, 564, 572, 575. és 578. sz. általában: GYULAI É. 1992. 105-107. p. és GYULAI É. 1995. 8-10. p. NAGY INAGY GY. 1878-1920. IV. köt. 299. p. 9 MÁLYUSZ E. 1951-1958. II. köt. 4420. sz. (BANDI Zs. 1985. 568. sz.) Magyar nyelvű fordítása: MARJALAKI KISS L. (Kubinyi) 1955. 8. p. 10 Vö. a Miskolc gazdasági életével foglalkozó fejezetet. BANDI Zs. 1985. 562, 565 stb. sz.