Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE DIÓSGYŐR VÁROSA Amint látni fogjuk, a Miskolc közelében fekvő helységek a város közvetlen vonzáskörzetébe tartoztak. E helységek egyike Diósgyőr. Történetének több vonatkozását a diósgyőri váruradalom ismertetésekor már tárgyaltuk. Az Árpád-kori helység Nagygyőr néven a borsodi várföldek részét képezte. Ennek a századnak a forrásaiban terrának, azaz földnek mondták. Ez a latin szó ugyan a kezdetleges települési viszonyokra utal,

1 mégis óvatosnak kell lennünk használatával kapcsolatban. Mind 1248-ban, mind pedig 1261-ben eme terminussal Diósgyőrnek a Bükk hegység erdővel borított, lakatlan fennsíkját jelölték.

2 Amikor már jobban betekinthetünk a helység fejlődésébe, az 1300-as éveket írják. Tudjuk, hogy ebben az időben Ákos István rezidenciája található itt, és a falu végében pálos szerzetesek éltek. Ezek a körülmények elősegítették ennek a helynek a fejlődését. A XIV. század elején már nem is egy falu, hanem legalább három település alakult ki a földesúri birtokközpont körül. Diósgyőrtől nyugatra jött létre Garadna, míg északra a Csanik patak (Sztánpataka) völgyében Csenik. Távolabb veküdt Papréte, amelynek a helyzetét az oklevél úgy határozta meg, hogy Győr közelében található. A természeti viszonyok ismeretében az erdő irtásával teremtettek lehetőséget az emberi életre.

3 (13. kép) Csenik a XIV. század elején lakott hely volt, amely saját határok1 SZABÓ I. 1966 . 40-42. p. 2 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 75-76. p. SZENTPÉTERY I. 1923-1943. 2123. sz. 3 GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 766-767. és 773. p. MOL. Df. 210806. sz.