Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

hosszú reprezentatív lépcsőn, míg a lovasok és a kocsik a lépcsőtornyot megkerülő szerpentinen jutottak el a palotabejárathoz. A külső falövön boltozott folyosó futott körbe, amely fölött alakították ki a pártázatos gyilokjárót. A külső várat 25 méter széles vizesárok övezte, aminek a külső szélén ugyancsak volt egy fal. Azon túl terült el az 50 méter széles vársík. Mindezek a falak a tagozott védelmet tették lehetővé. A 4 kapu mindegyikéből híd ívelte át a vizesárkot. A kaputonyok előtt már felvonóhíd működött. A nyugati híd elővárba vezetett. A nyugati kapu volt a főbejárat, a délin lehetett a erdős hegyoldalban kialakított vadaskertbe jutni. A keleti űt a halastóhoz illetve a vizesárok vízelvezető csatornája mellett ma is a malmokhoz visz. Végül északi irányban a kőkertbe, a diófákkal beültetett ligetbe lehetett menni. A régészeti feltárás számos leletanyagot hozott a felszínre. Kiderült, hogy a padlót mázas változatos színű téglákkal burkolták. Különböző konyhaedényeket, kerámiatárgyakat találtak. A XIV. századi diósgyőri kályhacsempék jellegzetesek. Jellemzőjük a négyzetes előlap, amelyek szörnyeket (griffek, sárkányok) vagy bibliai jelenteket ábrázolnak. Természesen nem hiányozhatott az Anjouliliomos címer sem.

174 1381. november 26-án az így elkészült várban hitelesítette a király a velencei háborút lezáró torinói békét. Az ünnepélyes eseményen a velencei köztársaság követei, illetve a királyi tanács tagjai vettek részt. Az oklevélből kiderül a hely is: ez a kis szoba melleti helyiség volt. Talán az északkeleti toronyban lehetett ez a szoba.

175 Nagy Lajos ugyan 1382-ben meghalt, de az uralkodók később is törődtek a várral. Gondoskodtak a palota fenntartásáról és nem feledkeztek meg a további bővítéséről sem. A palota és a külső vár bástyás tornyaira hamarosan tetőt húztak. A gyilokjáró folyosókat is be kellett fedni. Az északnyugati falszorosban nagy 70 négyzetméteres tárházat alakítottak ki. A bejáratnál lévő lépcsőtoronyba Mátyás címerét illesztették, ami jelzi a további királyi építkezéseket. Ennek szép emléke az a fehér márványból készült oltár, amely 174 CZEGLÉDY I. 1988. passim. 175 SZENDREI J. 1927. 20-21. p. MAROSI E. 1992. 45. p.