Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

az alsófokú bíráskodásra, igazgatásra, a jövedelmek beszedésére terjedt ki. A vámhivatalokban tevékenykedő vámtisztekhez hasonlóan az officiális az uradalom élén álló személy familiárisi köréhez tartozott.

171 Építkezések a várban Az a hatalmas épület, amely a Diósgyőrre látogató emberek előtt kibontakozik, még romjaiban is lenyűgöző. Mindaz, amit a falak sejtetnek, Nagy Lajos korának az alkotásai. Uralkodónk a reprezentációs igényeknek megfelelően Budán és Visegrádon kívül több helyütt is nagyarányú építkezéseket indított el. Diósgyőrhöz hasonló szerkezetű várkastély épült fel például - szinte vele egyidőben Zólyomban. „...Ez a királyi rezidencia az első hazai várpalota, amely egy kacsú tornyokkal tagolt lovagvár és egy protoreneszánsz életigényben fogant lakályos, reprezentatív palota egysége." - írja róla a feltáró réí 172 gesz. A nagyarányú munkálatok az 1360-as évek elején indultak meg, és viszonylag hamar, feltehetően 1378-ra javarészt el is készültek. Ebben az esztendőben a király már meg tudott válni Ambrus kőművestől, akit átküldött Eperjesre, a város falainak az építésére.

173 A belső vár lényegében a sziklaplatót foglalta el. Az új belső vár kialakításához előbb el kellett bontani a korábbi erődítmény épületeit. Fehér mészkövei nem vesztek kárba, hisz az alsó szinthez ezt használták fel. Az emeletet sárga homokkőből, a tornyok felső traktusát szürke mésztufából rakták. A sarkokat kváderekkel erősítették meg, az ajtók, ablakok stb. faragott kőből készültek. Az építők négyzetes alaprajzú várpalotát emeltek, amelynek négy szárnya udvart zárt körbe. Az egyes épületszárnyak nem voltak magasak, csupán egyemeletesre tervezték őket. A sarkokon 171 MOL. Df. 269360, 269343. sz. MOL. Dl. 17523, 16032, 23511. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 134-135. p. TÓTH P. 1990. 90. sz. Varbóvölgyre: MOL. Dl. 46023, 25702. sz. Az ugyanilyen nevű tizedkerületre: KOVÁCS P. 1992. 43, 70, 84-85. p. stb. Devecserre: MOL. Dl. 45977, 56160, 56620. 172 CZEGLÉDY I. 1988. 111. p. 173 FEJÉR Gy. 1829-1842. IX/5. köt. 254. p.