Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

vakról (Vadász, Sziget, Újfalu Abaújban) azonban 1403-ban lemon­dott a király, és a Perényieknek adományozta. 139 A három uradalom területének a változását nem tudjuk ponto­san nyomon követni. 140 Az 1430-as évekre a következő helyzet alakult ki. Az Éleskő helységben felépült Cserépvárhoz Tard, Cserép, Ároktő, Nyárád, Olaszi, Marcelfölde tartozott. Dédesből igazgatták Dédest, Tapolcsányt, Visnyót, Szilvásváradot, Mályint, Tardonát, Batholchfewlede pré­diumot. Mint látható, Szilvásváradot Éleskőtől Dédeshez helyezték át. A legtöbb településsel Diósgyőr rendelkezett. A következő hely­ségeket számították hozzá: Diósgyőr, Miskolc, Kisgyőr, Mező­kövesd, Mezőkeresztes, Aranyos, Bábony, Hradistyán, Kápolna, Lászlófalva, Nyék, Parasznya, Petri, Szirma, Varbó, Zsolca, Muhi, Sajószentpéter. A fejedelmek hajőcsabai telkeit, szőlőit ugyancsak Diósgyőrben felügyelték. 141 A fenti felsorolás jól mutatja, hogy mennyire átalakult a korábbi birtokszerkezet. Van, ami idővel visszakerült (például Aranyos), míg mások elvesztek a király számára. Helyükbe újabb települések kerültek. Diósgyőr 18 helyéből hatról állíthatjuk, hogy a XIV. szá­zad elején is ehhez a birtoktömbhöz tartozott. Az 1430-as években a fejedelmi család tehát három várral és mintegy 30 településsel rendelkezett (akadt természetesen olyan falu, ahol csak néhány te­lek volt az övé.) A megye 250 kisebb-nagyobb helységének 12%-át teszi ki ez a szám (ezen belül Diósgyőr 18 helye 7,2%). Ezek a számok azonban nem téveszthetnek meg bennünket, ugyanis olyan oppidumok sorolhatók ebbe a kontingensbe, mint 139 Szikszóra: WENZEL G. 1872. 42-43. p. CSÁNKI D. 1890-1913. I. köt. 201. p. 140 Kalló, Kacala predium, 1429 és 1435 között (TÓTH P. 1990. 77, 80-81. sz.), Kaza egy része 1435 előtt (MOL. Dl. 12734. sz) állt a diósgyőri várnagy igazgatása alatt. Nyéket 1429-ben jogtalanul csatolták a várhoz (MOL. Dl. 50292, 107790. sz.), de utóbb mégis ide került egy fertálya. Hogy néhol csak néhány portáról lehetett szó, példázza Abod, ahol 1387-ben minössze 6 telek feküdt (MOL. Dl. 7301. sz.). 141 MOL. Dl. 13151. sz. CSÁNKI D. 1890-1913. I. köt. 163. p. TELEKI J. 1852-1863. X. köt. 43-46. p. Csaba királyi részét 1438 előtt Borbála ajándékozta el (MOL. Dl. 83731. sz.), de 1443-ban ismét birtokos itt az uralkodó (NAGY I.-NAGY I.-VÉGHELY D. stb. 1871-1931. IX. köt. 61-62. p). Lászlófalva és Kápolna magszakadás révén lett az uradalom tartozéka (CSÁNKI D. 1890-1913. I. köt. 183. p.) - még 1439 előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom