Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

vakról (Vadász, Sziget, Újfalu Abaújban) azonban 1403-ban lemondott a király, és a Perényieknek adományozta.

139 A három uradalom területének a változását nem tudjuk pontosan nyomon követni.

140 Az 1430-as évekre a következő helyzet alakult ki. Az Éleskő helységben felépült Cserépvárhoz Tard, Cserép, Ároktő, Nyárád, Olaszi, Marcelfölde tartozott. Dédesből igazgatták Dédest, Tapolcsányt, Visnyót, Szilvásváradot, Mályint, Tardonát, Batholchfewlede prédiumot. Mint látható, Szilvásváradot Éleskőtől Dédeshez helyezték át. A legtöbb településsel Diósgyőr rendelkezett. A következő helységeket számították hozzá: Diósgyőr, Miskolc, Kisgyőr, Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Aranyos, Bábony, Hradistyán, Kápolna, Lászlófalva, Nyék, Parasznya, Petri, Szirma, Varbó, Zsolca, Muhi, Sajószentpéter. A fejedelmek hajőcsabai telkeit, szőlőit ugyancsak Diósgyőrben felügyelték.

141 A fenti felsorolás jól mutatja, hogy mennyire átalakult a korábbi birtokszerkezet. Van, ami idővel visszakerült (például Aranyos), míg mások elvesztek a király számára. Helyükbe újabb települések kerültek. Diósgyőr 18 helyéből hatról állíthatjuk, hogy a XIV. század elején is ehhez a birtoktömbhöz tartozott. Az 1430-as években a fejedelmi család tehát három várral és mintegy 30 településsel rendelkezett (akadt természetesen olyan falu, ahol csak néhány telek volt az övé.) A megye 250 kisebb-nagyobb helységének 12%-át teszi ki ez a szám (ezen belül Diósgyőr 18 helye 7,2%). Ezek a számok azonban nem téveszthetnek meg bennünket, ugyanis olyan oppidumok sorolhatók ebbe a kontingensbe, mint 139 Szikszóra: WENZEL G. 1872. 42-43. p. CSÁNKI D. 1890-1913. I. köt. 201. p. 140 Kalló, Kacala predium, 1429 és 1435 között (TÓTH P. 1990. 77, 80-81. sz.), Kaza egy része 1435 előtt (MOL. Dl. 12734. sz) állt a diósgyőri várnagy igazgatása alatt. Nyéket 1429-ben jogtalanul csatolták a várhoz (MOL. Dl. 50292, 107790. sz.), de utóbb mégis ide került egy fertálya. Hogy néhol csak néhány portáról lehetett szó, példázza Abod, ahol 1387-ben minössze 6 telek feküdt (MOL. Dl. 7301. sz.). 141 MOL. Dl. 13151. sz. CSÁNKI D. 1890-1913. I. köt. 163. p. TELEKI J. 1852-1863. X. köt. 43-46. p. Csaba királyi részét 1438 előtt Borbála ajándékozta el (MOL. Dl. 83731. sz.), de 1443-ban ismét birtokos itt az uralkodó (NAGY I.-NAGY I.-VÉGHELY D. stb. 1871-1931. IX. köt. 61-62. p). Lászlófalva és Kápolna magszakadás révén lett az uradalom tartozéka (CSÁNKI D. 1890-1913. I. köt. 183. p.) - még 1439 előtt.