Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

Mária erélyes kézzel látott neki, hogy birtokai dolgát rendbe tegye. A jól gazdálkodó asszony világosan látta, hogy a királynéi birtokállomány (amelyhez a nagyurak nem férhettek hozzá) megfelelő bázist biztosít ahhoz, hogy a megrendült királyi tekintélyt helyreállítsák. Sajnos azonban terve végrehajtására már nem maradt elég ideje, hisz 1526. augusztus 29-én Mohácsnál a magyar sereg vereséget szenvedett a töröktől, s maga II. Lajos is odaveszett.

135 A parasztháború eseményei 1514-ben Miskolc és Diósgyőr vidékének nemesi társadalma számára a megpróbáltatás napjait hozta az 1514. évi parasztfelkelés, még ha komoly harcok a Sajó és a Hernád mentén nem is folytak. Midőn Bakóc Tamás kihirdette a pápai bullát, amely keresztes háborúra szólított fel, a parasztság mindenütt nagy lelkesedéssel indult a gyülekező helyekre. Az egyházfő toborzással a ferences szerzeteseket bízta meg, akik közül többen ugyancsak csatlakoztak a sereghez. A vidéki gyülekezőhelyek egyike Szikszó vidékén működött. A csapatok vezetői közül Kecskés Tamás Aszalóról, Mészáros Lőrinc pedig Megyaszóról származott. A gönci tábor vezetőjét Bagoly Ferencnek hívták. Hamarosan országszerte zavargások támadtak. Az érsek például Szikszó plébánosát vonta felelősségre a kereszt jogtalan terjesztése miatt. Bizonyosan sok feszültség halmozódott fel ezen a vidéken is. A nemesek nem nézték jó szemmel, hogy jobbágyaik táborba szálltak. Rontotta a légkört, hogy a gyülekező helyeken rosszak lehettek az ellátási körülmények. A nemesek nyomására Bakócz érsek május 15-én leállította a toborzást, a nemesség megkezdte a paraszthadak szétoszlatását. Dózsa nem engedelmeskedett a parancsnak, s május 22-én és 23-án a keresztesek összecsaptak az urakkal. A parasztok ettől kezdve szembefordultak a nemesekkel. A király ezért hadba szólított a lázadó parasztok ellen. Június 6-án Ulászló arra utasította Kassát, hogy 200 gyalogost küldjön Bebek Jánosnak. Bebek János Szendrőn szervezte a nemesi sereget, amely az Eger 135 KUBINYI A. 1986. 80. p. skk. WENZEL G. 1872. 77-78. p. MOL. Dl. 23822, 21262, 25709, 25622, 84182. sz. stb. {lásd könyvünk megfelelő fejezetét).