Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

Beatrix rendelkezett. Várnagya a kor neves nagybirtokos családjával rokonságban álló Móré Elek lett. Első adatunk reá 1502 júliusából maradt fenn. Hivatalát úrnője 1506-ban bekövetkezett halála után is megtartotta (1507. január 3-án még az uradalom élén állt).

127 Utóbbi rokona, Imre lett a várnagy, míg őt megyés ispánnak nevezték ki (1508. október 4.) A királyné halála után javait gyermeki örökölték. Gyerekei birtokainak jószágkormányzójává Ulászló az alkincstartót, a későbbi prímást, Szálkai László deákot tette meg. Szálkai 1508 és 1513 között látta el hivatalát, és hol a királynéi birtokok kormányzójának, hol a királyi gyermekek jószágkormányzójának címezték. Úgy látszik, a birtokokat nem egyszerre vonták be a szervezetbe. Legalábbis Diósgyőr története ezt példázza. Mint láttuk, a Morék még 1508-ban is Diósgyőr élén álltak. A következő esztendőben a miskolciak panaszát (hogy tudniillik régi szabadságaikat most figyelmen kívül hagyják a királyi tisztek) Szálkai terjesztette a Prágában tartózkodó uralkodó elé. Mint kiderült, várnaggyá épp Szálkai lett akkor kinevezve. Ezt a tisztséget ugyan ő csak egy évig viselte, de utóda egyik familiárisa, Deésházi István, az erdélyi sóbányák alkamarása lett. Vagyis az uradalom továbbra is Szálkai ellenőrzése alá tartozott.

128 Ez volt a helyzet még 1511 júniusában is. 1511 szeptemberében halt meg Bajnai Bot András dalmát-horvátszlavón bán. A király 20 000 forinttal tartozott neki, és ezért özvegye, Csáki Anna nem volt hajlandó a tartomány várait átadni. A helyzet odáig fajult, hogy a következő esztendő tavaszán az új bán, a nádor indult haddal ellene. Végül mégis csak egyezség született. Az özvegy elengedett 5000 forintot, míg 15 000 aranyért zálogképpen a diósgyőri uradalom lett az övé; a király ezenkívül még 12 000 fo127 WENZEL G. 1877. 819. p. FÓGEL J. 1913. 37. p. MOL. Dl. 84513. sz. Df. 268412. sz. hogy 1507-ben Diósgyőr királyi birtoknak számított. Móré Elek javai a Szabolcs megyei Dadán, a Borsod megyei Csüllőn és Örösön feküdtek (MOL. Dl. 106083. sz. Df. 268412. sz. BANDI Zs. 1985. 659. sz.). Móré Elek 1508-ban a miskolci tizedet bérelte (E. KOVÁCS P. 1992. 294-195, 337. p). 128 Szálkai hivatalára: KUBINYI A. 1994. 104, 113. p. (24-27. jegyzet); MOL. Dl. 106034, 106040, 106053, 106066. sz. Diósgyőrre: MOL. Dl. 84055. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 153. p. BORSA I. 1993. 76-77. p. Deésházira: JAKÓ Zs. 1990. 3563. sz. BERGER A. 1986. 536. sz. MOL. Df. 246018. sz. FÓGEL J. 1917. 56. p.