Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

tóság, amire emelkedni tudott, az ajtónálló mesteri tiszt (1471-1484) lett.

117 Gáji Horváth Gergelyről már szóltunk.

118 Runyai Soldos András kiterjedt Gömör megyei középbirtokos család sarjaként látta meg a napvilágot.

119 Ahogy az előző személyek, úgy ő is kapcsolódott Mátyás udvarához, hisz udvari familiáris volt. Zbugyai Istvánról, a tehetős Zemplén megyei birtokos család leszármazottjáról ezt a tényt nem tudtuk igazolni, de a királyi várak élén álló személyeket beleszámították a királyi famíliába. A rövid ideig szolgálatot teljesítő személyek közül Neuziger Jánosról tudjuk, hogy a pénzügyigazgatásban tevékenykedett (például 1463-ban a kassai pénzverő kamarát irányította). Zbugyai szintén dolgozott a kincstári hivatalban.

120 A várnagyokról adott áttekintésünk igazolja azt az állításunkat, hogy Mátyás belpolitikai szempontból fontosnak tartotta az erősséget. Olyan embereket állított az élére, akikben megbízott. Az előző korszakhoz képest azonban egy mágnás sem akadt közöttük.

121 Diósgyőr súlyát az 1470-es években tovább növelte a király. 1472 után ugyanis az egykori Cudar birtokok egy részét (Ónodot és tartozékait) a borsodi erősség vezetőinek az irányítására bízta.

122 Mátyás 1476-ban vette nőül Aragóniái Beatrixot. Elvben az esküvő után át kellett volna adnia hitvesének a királynénak járó jövedelmeket. Az uralkodó azonban nem siette el ezt a kötelességét.

123 117 FÜGEDI E. 1970. 58, 62, 76, 119. p. KUBINYI A. 1964. 71 p. skk. CSÁNKI D. 1884. 32, 34, 36. p. ENGEL P. 1971. 313 p. Df. 229837. sz. CSÁNKI D. I. 461. p. MOL. Dl. 55788. sz. 118 A korábbi Hunyadi-birtok, Hódmezővásárhely lett az övé. (BLAZOVICH L. 1985. 101. p. MOL. Dl. 98148. sz.) 1465-ben a budai udvarbíró, diósgyőri várnagy, Borsod, Heves, Gömör és Komárom megyék ispánja. (MOL. Df. 214247. sz.) 1467-ben Külső-Szolnok megye élén állt. (MOL. Df. 269343. sz.) 119 CSÁNKI D. 1884. 35. p. FORGÓN M. 1909. 240-241. p. 120 Zbugyaira: CSÁNKI D. 1890-1913. I. köt. 234, 382. p. Stessel József: A Bethleni és Zbugyai család címeres levele 1431-ből. Turul 1902. 37. p. Neuzigerrel CSÁNKI D. 1902. 292. p. POHL A. 1982. 81. p. KUBINYI A. 1957. 32, 43. p. (ugyanott Zbugyaira is). 121 Mátyás udvarára még: KUBINYI A. 1990. 62-69. p. A királyi famíliára: SZEKFŰ Gy. 1912. 78-86. p. KUBINYI A. 1986. 80. p. Megjegyezzük, a királynak az uradalommal kapcsolatos gazdaságpolitikája is erre mutat. 122 IVÁNYI B. 1910. 2119. sz. (Df. 214869. sz.) Banczai Gergely Szikszó, Muhi, Tiszalúc és Szamosszeg vámjaival kapcsolatban intézkedik. 123 A királyné birtokviszonyaira: BERZEVICZY E. 1908. 265-275. p.