Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

Mondhatni, Ákos István és a Miskolc nemzetség öröksége egy kézben egyesült.

83 Tudjuk, hogy Nagy Lajos szívesen időzött itt. (8. ábra) A helységet vonzóvá tette viszonylag kedvező földrajzi helyzete. Lengyelország felé erre vitt az országút. A vándor Budáról vagy az uradalomhoz tartozó Miskolcon, Zsolcán keresztül ment Kassára, vagy a déli utat választotta, és Muhinak vette az irányt, és onnan kocsizott, lovagolt észak felé. A Tiszántúl és Zemplén felé Muhin és Tokajon át lehetett utazni.

84 Diósgyőr kétségtelenül kiesett a fő forgalomból. Ám innen az uralkodó több országrésszel tarthatta a kapcsolatot. Lajos királyt szoros szálak fűzték már akkor is Lengyelországhoz, amikor még csak a szomszéd ország trónjának várományosa volt. Diósgyőr (és Zólyom, amely helység ugyancsak az északi ország felé vezető út mellett feküdt) kiválóan alkalmas volt arra, hogy a lengyel eseményeket követni lehessen innen, miközben nem kell elhagyni a magyar királyság területét. így Diósgyőr az 1370-es években, amikor Lajos Lengyelország királya lett, Buda és Visegrád után majdhogynem harmadik székhellyé lépett elő.

85 Már 1343-ban járt ezen a vidéken. Az 1360-as évektől mind többször fordult meg Diósgyőrben. Az 1362-1364, 1369-1371, 1373, 1375-1382 közötti esztendőkből maradtak fenn adataink erről. Özvegye, és leánya, Zsigmond felesége ugyancsak megfordult ezen a szép helyen. Láthatóan Diósgyőr fontos helység lett. A táj felértékelődése az 1360as évektől figyelhető meg. (9. ábra) Kétségtelen, hogy a Bükk bőven kínálta a vadásznak a lehetőségeket. Már apja, Károly is ismerte a tájnak ezeket az előnyeit. Lajos 1355-ben halastavat és vadaskertet létesített itt. Utódai, Mária is, Zsigmond is szívesen jártak ide. (16. kép)

86 83 Az Ákos birtoktömb sorsával később foglalkozunk. Szendrő várnagyai a királyné emberei (FÜGEDI E. 1977. 197. p. ENGEL P. 1992. 271, 422, 428. p.) 84 Az utakra lásd kötetünk megfelelő fejezetét. 85 WENZEL G. 1872. 13 skk. DERCSÉNYI D. 1942. 23, 96. p. 86 MOL. Dl. 6865, 64945. sz. Borovszky 1909. 45. p. SZENDREI J. 1886-1911. 1927. 18-24. p. BANDI Zs. 1985. 563. sz. stb. ENGEL P. 1987a. 79-80. p. Zsigmond diósgyőri tartózkodásaira még: MOL. Dl. 32139-140, 56764, 89699, 90803 sz. stb. A vadaskertre: NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. VII. köt. 278-79. p. A vadászterületbe beleértették Dédest is (MOL. Dl. 96446. és 1369. sz.)