Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

adományozta másnak a király. így az 1320-as esztendőben (legkésőbb 1323-ban) a teljes birtoktömböt visszavette I. Károly.

67 Mivel magyarázható a király pálfordulása? Talán maga is elsietettnek tartotta döntését. Az Ákos-birtokok jó része Diósgyőr nélkül kétségtelenül központ híján maradt. Tán az is eszébe jutott, hogy a vadban gazdag, vadászatokra kiválóan alkalmas Bükk-vidéket kár volt oly hirtelen elajándékoznia.

68 Az események azonban más megoldást is kínálnak. Kétségtelen, hogy az uralkodó hadai 1317 óta offenzívában voltak, a lázadó urakat az egész országban meghátrálásra kényszerítették. De az is tény, hogy 1319-ben még csak Diósgyőr esett el. Dédes ostroma - mivel nem ismerjük pontosan az időpontot - esetleg már a következő esztendőre maradt, vagyis Borsod meghódítása nem zárult még le az Ákosok székhelyének a bevételével. A következő évre várt Gömör, Nógrád, Hont megtörése is. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Ákos István gyermekeinek szövetségese, a leghatalmasabb tartományúr, Csák Máté még élt (1321-ben halt meg), és szüntelen veszélyt jelenthetett az újonnan meghódított területre. Diósgyőr eladományozása után azonban Borsodban legfeljebb csak egy királyi erődítmény, Dédes maradt. Vagyis szükséges volt, hogy az uralkodó ezen a tájon a hatalmat megerősítse. Erre a körülményre már csak azért is joggal gondolhatunk, mert Károly Róbert pontosan tudta, hogy csak akkor ellenőrizhet, tarthat kordában egy területet, ha az ott található várak egy részének ő a tulajdonosa. Ismeretes, hogy a tartományurak leverését követően a várak többsége a király kezében volt.

69 Csák Máté halála után az ország északkeleti részén (mondhatni Aba Amadé „birodalma" helyén) hatalmi koncentráció jött létre. A vidék legnagyobb birtokosai Károly Róbert tántoríthatatlan hívei, a 67 NAGY I.-NAGY Gy.-VÉGHELY D. stb. 1871-1931. I. köt. 172. p. MOL. Dl. 107801. sz. NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. II. köt. 131. p. MOL. Dl. 107782. sz. FÜGEDI E. 1977. 124. p. 68 MOL. DL 107801. sz. NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. VII. köt. 278-279. p. 69 Éleskő 1320-ra már a Szécsiek kezén lehetett. Nem ismerjük az egri püspökség Cserépen emelt várának a sorsát. A XIV. század végén, a XV. század elején új helyen emeltek itt királyi erődítményt (NOVÁKI Gy.-SÁNDORFI Gy. 1992. 26. p.) Károly Róbertnek a várakkal kapcsolatos politikájára: FÜGEDI E. 1977. 84. p.