Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

földrajzi helyzetű Diósgyőr az udvari életnek és a borsodi tarto­mánynak lett a központja. 60 A rezidenciajelleget erősítette István nádor akkor, amikor a XIV. század elején a várhegyen jobban védhető, nagyobb erődítmény építésébe kezdett. Az erősségről először 1319-ben emlékeztek meg, és Újvárnak hívták. Ennek maradványait 1963-ban a műemléki várrom padlószintje alatt találták meg. Ez a vár 30x50 méter tengelyméretű területet foglalt el a szikladombból, 1,5-2 méter széles, 10 méter magas, pártázatos kiképzésű fal vette körül. A kapu észak felől nyílt, és a látogatónak fahídon kellett keresztülmennie. Ezt a bejá­rati hidat kortina fal védte. A kaputoronytól a palotabejáróig fal­szoros vezetett. A feltételezhető öregtorony a mai rondella tájékán helyezkedett el. A várban templom is volt, amelynek nyomai a mai kápolna előtt kerültek felszínre. Amikor ezekkel az építkezésekkel elkészültek, alakították ki a külső várat. Ez a külső falöv 1,2-1,5 méter széles, 4-5 méter magas lehetett. A déli oldalon a várárok­ban, a várdomb és a mögötte lévő magas hely mögött zárófalat húztak, amelynek azt a szerepet szánták, hogy a hegy lábánál fa­kadó források vizét felfogja. Ily módon a víz az erősséget körbe­vette, és a védhetőség fokozódott. Ez az épületkomplexum 2000 négyzetméternyi belső és 4000 négyzetmétert beborító külső területével a kor legnagyobb várai közé tartozott, és kiváló védelmet nyújtott a benne élőknek. Az öreg­torony, illetve az öregtorony és az északi kaputorony közötti palota­épület szolgált lakásul. 61 Egy 1311. évi okmány szerint István nádor Győr faluban, a házánál („apud domum nostram in villa Jew") tárgyalta meg fiaival, hogy Öklelő Mihálynak Palkonyán földet ad. A vár közelebb van a településhez, mint a pálos kolostor, amelyet mindig a falu közelében fekvőnek jelöltek az oklevelek. 62 A rezidenciához fejlett település is hozzátartozik. Diósgyőr fej­lettségét mutatja, hogy a falu plébánosa az 1330-as években átlago­san 12 1/4 garas pápai tizedet adott. Ez az összeg elmaradt attól, 60 „Sok esetben a kolostor szinte szimbóluma a rezidenciának" - írja Kubinyi András (KUBINYI A. 1992. 219. p.), KUBINYI A. 1994a. 60. p. 61 CZEGLÉDY I. 1988. 90-93. p. 62 MOL. Df. 210452. sz. BANDI Zs. 1985. 558-580. sz. (Az oklevél gyanús hitelű.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom