Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

rom hónap, és javait az urakodó Panyit unokáinak, Szécsi Miklós gyermekeinek ajándékozta.

41 A Balog nemzetségből származó Szécsi família a trónharcok idején I. Károly király mellé szegődött. Panyit bán unokái hűségesen szolgálták urukat, részt vettek hadjárataiban. (Egyikük, Pál 1322 előtt a Kőszegiek megyericsei várának ostromakor pusztult el.) A testvérek elkísérték a királyt a rozgonyi ütközetbe is. így nem csoda, hogy az uralkodó nem sokkal a csata után jutalmazta tetteiket. Velük új, idegen birtokos jelent meg a Miskolc nemzetség földjein. Az örökség birtokba vétele nem lehetett egyszerű, hisz a rozgonyi győzelem ellenére az ország északkeleti részén még nem állt helyre a király tekintélye. Borsod megyében Ákos István volt az úr. Ákos István fiainak tartományát 1319 őszén (1320 elején) számolta csak fel az uralkodó. Nem véletlen, hogy épp 1320 decemberében kérték adományba a Szécsi testvérek Miskolcot, Csabát és Mályit. Két esztendő múlva már nagyapjuk, Panyit minden birtokára igényt tartottak. Azt állították, hogy Panyit ágának kihaltával teljes vagyona a királyt illeti. I. Károly nem habozott, hogy kipróbált híveit olyan jószágokkal jutalmazza, amelyek törvényesen a Visnyóiakra szálltak.

42 A királyi oklevelek birtokában a Szécsi fivérek túltették magukat mások jogain. Már 1325 előtt arra kényszerítették a Visnyóiakat, hogy kiadják az örökséget. Ezzel azonban már nem elégedtek meg, mert a város egész területét akarták. A Sáros megyei Gergelyfölde földesurai 1329 után valóban eltűntek erről a vidékről.

43 Nem így a Visnyóiak, akik 1348-ig ragaszkodtak Miskolci nevükhöz. A vita hosszas pereskedésbe torkollott. A Szécsiek nem riadtak vissza az erőszaktól sem, amelynek kárvallottjai a földesúri alattvalók lettek. 1323-ban például a nagybirtokosok emberei ellenfelük egy jobbágyát sebesítették meg, amikor kijött a miskolci templomból. 133741 MOL. Df. 269067-68. sz. LEVELES E. 1927-28. 176-177. p. NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. III. köt. 372. p. KRISTÓ Gy. 1973. 78. p. Az elkobzott jószágok közé tartozott Miskolc, Besenyő (Szirmabesenyő). Az 1360-as években az éleskői uradalom helységei között találjuk ezeket a falvakat. 42 LEVELES E. 1927. 177-178, 180-183. p. MOL. Dl. 99892. sz. 1328-ban már Miskolc után hitbért és leánynegyedet is fizettek (MOL. Dl. 99914. sz.). Tartományurak elleni harcokra: ENGEL P. 1988. passim. 43 MOL Dl. 96137. 1109. sz. és Df. 273758. sz. Már 1325-ben sem szomszédok.