Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Az iskolák

Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium (Fényi Gyula tér 10.) A Jezsuita Gimnázium alapkőletételére a templom felszentelésének napján, 1992. szep­tember 27-én került sor. Az Avas városrész nyu­gati, egyetem felé eső részén Ferencz István ter­vei alapján 1994-ben avatták fel, akkor indult az első évfolyam is. A lakótelepi közegben a terve­zői koncepció arra épült, hogy annak ellenlépté­keként jelenjen meg. Az épületrendszer kifelé a vár képét mutatja - főleg az Avas keleti oldala felé -, bentről viszont a nyugodtságot árasztja, s az emberi léptéket sugározza. A lakótelepi egyházi, oktatási centrum több fázisban épült, s az építkezés is többirányú célki­tűzésnek igyekezett megfelelni. Nyitott rendez­vényeivel kulturális központ kívánt lenni a vá­rosrészben, az iskola és kollégium az oktatási központ szerepét hivatott betölteni, míg a temp­lom és a mögötte szerveződő közösség a lelki­pásztorkodás terén is központ kíván lenni. A tervező koncepciója 1988-tól készen állt, s ez arra épült, hogy az Avas déli, délnyugati tera­szait, annak hangulatát, adottságait maximálisan használja ki. Kisegységek épültek meg egyszerre, amelynek egyrészt anyagi okai voltak, másrészt technikai-technológiai okai is tudatosan épültek be. Az egyes épületek ezért is mutatnak külön­böző építészeti képet. Az elénk táruló kép a be­ton és a tégla ellentmondását, különbözőségét mutatja. A lakótelep „kiiktatta" a domborzat ad­ta lehetőségeket, Ferencz István koncepciójában viszont egymásba fűzött teraszok sora jelenik meg. Ezek beépítése funkcionálisan is eltér egy­mástól. Középpontban a legkorábbi építészeb egység, a templom és harangtorony áll. Az egyes épületekre (épületrészekre) a változatos magas­ság, arány és vonalvezetés, a részletes kimun­káltság jellemző. Nagy szerepet kapnak a beug­rók, a párkányok, a szoborhelyek, amelyek mind a nyugalmat, az elmélyülést sugallják és segítik. Ami a különleges ellentmondás, az a lakóte­lep egyes tömbjei által mutatott nyitottság, amely- lyel mintegy szemben áll a kifelé várként megje­lenő építészeb együttes, amelyet még hangsúlyo­sabbá tesz a templom, amely a „völgybe tekint", a völgy felé nyitott, s háttal áll a panel lakótelep­nek. Az építész koncepciójában érvényesült a megrendelő (az építtető egri érsek) elképzelése, s a lakótelep kihívására adott válasz, amely ötvö­ződött egyéniségével is. A lakótelepen egy oktatási egység kialakítá­sát Velkey László országgyűlési képviselő támo­gatásával - a templomhoz hasonlóan - Seregély István vetette fel, s képviselte a megvalósulás folyamatában is. A feladatot kezdetben a bencé­seknek kellett volna ellátni, mint egyedül legális, tanítással és lelkipásztorkodással egyaránt fog­lalkozó, engedélyezett rendnek. Az épületegyüt­tes „pannonhalmi" jellegének ez a magyarázata. Mire azonban az első ütem befejeződött volna a miskolci munkát a bencések már nem tudták vállalni. Az egri érsek így helyettük az akkor már újra legálisan működő jezsuita rendet kérte fel, akik Magyarország északkeleti régiójában vállalták ezt a feladatot. így lett az iskola neve is Jezsuita Gimnázium és Kollégium. 355

Next

/
Oldalképek
Tartalom