Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Az iskolák
1919. október 16-án a Reggeli Hírlapban arról tájékoztatták az olvasót, hogy „az Eperjesről Miskolcra költözött jogakadémia ma megnyitja az idei szemeszterét". (Budapest, Eger, Kalocsa és Sárospatak a politikai történésekre tekintettel még nem fogad, de a miskolci jogakadémia „az ország egész területén teljesíti hivatását".) Az átköltözés irányítója, s egyben a miskolci akadémia első dékánja dr. Mikler Károly volt. Döntéséről a következőképpen emlékezett vissza: „1918 decemberében egy délutáni szivarozás közben eszembe jutott, hogy mi lesz Eperjesen a jövőnk. Felutaztam Pestre az akkori kultuszminiszterhez, aki a költözködéshez elvi beleegyezését adta. Azután Miskolcra jöttem, s december 10-én a törvényhatósági ülés Miskolc teljes támogatásáról biztosított. Hazautaztam Eperjesre és mindent felpakoltunk és megmentettünk. Az utolsó szögig mindent elhoztunk. Sikerült átmentenünk az akadémia értékes könyvtárát, remekbe készült bútorait. Áthoztuk a képeinket is. .." A főiskolát a városháza kétemeletes saroképületének második emeletén helyezték el. 1919- ben 90, 1920/1921-ben 200, 1923/1924-ben már háromszáznál is több volt a beiratkozott hallgatók száma, akik - természetesen - az ország legkülönbözőbb területeiről, településeiről jöttek. Az evangélikus egyházkerület és Miskolc város közösen vállalta az intézmény működtetésének költségeit. A nyolc tanszék közül három tanszék dotációját vállalta a polgármester. Az oktatási feladatokat 13 személy látta el, közülük kilencen voltak egyetemi magántanárok. Az akadémia dékáni székét 1923-tól Bruckner Győző (1877-1962) töltötte be, aki tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is. Részben az ő, részben Zsedényi Béla (1894-1955) és a jogakadémia emlékét idézi az épületen elhelyezett két emléktábla is. Egyiket 1986-ban Városszépítő Egyesület, másikat 1991-ben a Miskolci Öregjogászok Baráti Köre helyezte el. A Jogakadémia tanárai és részben diákjai szerteágazó tudományos tevékenységükről a „Miskolci Ev. Jogakadémia Tudományos Értekezéseinek Tára" című sorozatban adtak számot. 1929- ben (sok kiemelkedően fontos alkotás mellett) itt látott napvilágot Zsedényi Béla „Miskolc szellemi élete és kultúrája" című monográfiája is. A tudományos élet bizonysága volt a „Miskolci Jogászélet" című havonta megjelenő folyóirat, amely Putnoki Béla szerkesztésében 1925-től indult. Ez volt az ország addig egyetlen vidéki jog- és államtudományi folyóirata. Utolsó kiadványai 1944 áprilisában jelentek meg. Az emléktáblák tanulsága szerint (is) 1919— 1944 között negyed évszázadon keresztül adott helyet az épület az akadémiának. Az intézmény levéltárban őrzött, s 1862-1949 közötti iratanyaga 1977-ben felkerült a fővárosba, az Evangélikus Országos Levéltárba. Az egykori legendás könyvtár egy-egy kötete közgyűjteményben éppúgy feltűnik, mint magánkönyvtárakban. * * * A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen Czibere Tibor rektorsága (1978-1986) alatt, 1980- ban megalakult az Állam- és Jogtudományi Intézet. A miskolci Jogakadémia megszűnése után három évtizeddel újra lett helye a jogászképzésnek. 1981-ben 120 nappali és 56 levelezős hallgatóval kezdődött az első tanév. 2006-ban a Miskolci Egyetem Jogi Kara így fennállásának 25. évfordulóját ünnepelheti. 341
