Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Különfélék a város dolgairól
mossági Rt. díjtalanul állította fel, s ingyenes árammal látva el segítette a várost. Az első világháborút követően a város célul tűzte ki Nagymiskolc megteremtését, azt hogy településünk Felső-Magyarország fővárosa legyen. Ezért főleg Hejőcsaba és Diósgyőr irányában terjeszkedett. Hejőcsaba felé az Agrár-telep, a Mikszáth-telep, a Győri kapuban a Szent Anna templomtól az Újdiósgyőr mai szakaszáig terjedőHagyományos villanyszerelés, 1960. k. en voltak parcellázások. Ezeknél már alapvető elvárás volt, hogy az új utcákat és természetesen a házakat, villamos lámpákkal és árammal lássák el. Az 1930-as évek elején Miskolcnak 45 ipari üzeme volt. A munkáslétszámot és a gépi energiafogyasztást tekintve, legnagyobb üzem a Magyar Államvasutak Rt. volt, ahol 864 munkást foglalkoztattak. A Miskolci Villamossági Rt., amelynek telephelye a Baross Gábor utcán, a köztudat- ban ma is Villany telepként megmaradt térségben volt, 285 munkást foglalkoztatva állította elő a villamos áramot. Ez az üzem nyolcszor annyi gépi energiát állított elő, mint amennyire igénye volt a Magyar Államvasutaknak. 1994-ben Beszteri József nagyszerű kiadványt jelentetett meg Ónodvári Miklós szerkesztésében abból az alkalomból, hogy az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte. A kiadványban olvassuk, hogy „a Miskolci Villamossági Rt., vagyis MVRT Gerster Béla magánkezdeményezéséből alakult meg. A részvénytársaság vezetői között a sajókazai Radvánszky Béla földbirtokost és Soltész Nagy Kálmán polgármestert egyaránt ott találjuk. Az MVRT 1897-ben jött létre s leányvállalata lett a Részvénytársaság Villamos Közúti Vasutak Számára elnevezésű 1894-ben létrejött vállalkozásnak. A szakértők leírják, hogy a Baross utcán létesült erőtelep első lépésben két kazán, két gőzgép, két dinamó, és egy akkumulátor-telep működésére épült. 1903-ban, 1905-ben, 1908-ban, majd 1909-ben, tehát folyamatosan hajtották végre a fejlesztéseket. 1909-ben már Miskolc és Sajószentpéter között, 1912-ben pedig Miskolc és Görömböly-Tapolca között épült ki 10 kV-os vezeték. 1913-ban Miskolc és Felső- dobsza közötti összeköttetés is megvalósult. Az első világháború és a világháborút követő időszak - a nehezen kimondható és leírható - Rész562
