Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Iparos-, kereskedő- és polgárházak
nyúlt a szomszédos telekre. A hosszú szalagtelek egészen a Szinváig lenyúlt. A telek formai alakításában a 18. század végére következett be változás, ugyanis 1793-ban három részre tagolódott. A Széchenyi utca felé eső első része a Szirmayak birtokában maradt, a mögötte elhelyezkedő két újonnan kialakított porta pedig Mezey György és Iván Gyula tulajdonába került. Ez az állapot 1817-ig fennmaradt, mindössze a tulajdonjogban következett be változás, mégpedig úgy, hogy Iván Gyula telkét egy korábban nem ismert miskolci polgár örökölte. Megállapítható, hogy az egykori Szirmay telek osztódásával a 18. század második felében jöttek létre a mai Erzsébet tér páratlan oldalán elhelyezkedő telkek. Létezett még itt egy kisebb saroktelek is, amely 1817-ben a 748-as számot viselte. (A telek főutcára merőleges oldalsó része a három részre tagolódott Szirmay-féle porta közepéig nyúlt le.) A Széchenyi u. 2. sz. telek formájában és nagyságában 1817-1878 között változás nem történt. A téglány formájú telek sorszáma 1817-ben 748-as volt, 1895-ben pedig 61-es. A telek számozása a század elején változott a maira, s ettől kezdve lett 2-es, vagyis a Piacz utca nevének Széchenyi utcára való változtatásával: Széchenyi utca 2. sz. A telek 1878 utáni történetében nemcsak tulajdonosi, hanem építéstörténeti változások is be- következetek. Egyrészt a telek osztódásával a déli szakaszon új tulajdonosok jelentek meg, másrészt 1895-re Frank Albert lett a lakóház tulajdonosa, akitől az 1912-re Steinfeld Zsigmond birtokába került. Steinfeld Zsigmond már 1889. március 8-án beadta a telken újonnan emelendő építménye tervdokumentációját. Az építmény el is készült, s ez az állapot különféle módosításokkal (főként a nyílászáró szerkezet átalakításával, emeletráépítéssel) változott. Steinfeld Zsigmond A saroképület az emeletráépítés után, 1990 lakóháza L-alakú, kétszintes épület volt. A földszinti, Széchenyi utcai fronton lévő helyiség belmagassága 3,5 méter, az emeleti része pedig 2,6 méter volt. A régi épület falmaradványainak fel- használásával történt az építkezés. A tervdokumentációhoz csatolt helyszínrajz alapján megállapítható, hogy a nyugati irányban szomszédos telek tulajdonosa özv. Kovács János- né volt, aki 1881. április 5-én adott be kérelmet földszintes épülete átalakítására. Ezt a telket az Erzsébet tér kialakításakor a város megvásárolta, majd lebontotta. A Steinfeld ház állapota az 1910-1920-as évekig lényegesen nem változott, mindössze újabb ablakok, ajtók és az emeleti ráépítés módosítása jelentette a változást. Az 1920524
