Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Iparos-, kereskedő- és polgárházak

nyúlt a szomszédos telekre. A hosszú szalagtelek egészen a Szinváig lenyúlt. A telek formai alakí­tásában a 18. század végére következett be válto­zás, ugyanis 1793-ban három részre tagolódott. A Széchenyi utca felé eső első része a Szirmayak birtokában maradt, a mögötte elhelyezkedő két újonnan kialakított porta pedig Mezey György és Iván Gyula tulajdonába került. Ez az állapot 1817-ig fennmaradt, mindössze a tulajdonjogban következett be változás, mégpedig úgy, hogy Iván Gyula telkét egy korábban nem ismert miskolci polgár örökölte. Megállapítható, hogy az egykori Szirmay telek osztódásával a 18. század második felében jöttek létre a mai Erzsébet tér páratlan ol­dalán elhelyezkedő telkek. Létezett még itt egy kisebb saroktelek is, amely 1817-ben a 748-as szá­mot viselte. (A telek főutcára merőleges oldalsó része a három részre tagolódott Szirmay-féle por­ta közepéig nyúlt le.) A Széchenyi u. 2. sz. telek formájában és nagyságában 1817-1878 között változás nem tör­tént. A téglány formájú telek sorszáma 1817-ben 748-as volt, 1895-ben pedig 61-es. A telek számo­zása a század elején változott a maira, s ettől kezdve lett 2-es, vagyis a Piacz utca nevének Szé­chenyi utcára való változtatásával: Széchenyi utca 2. sz. A telek 1878 utáni történetében nemcsak tu­lajdonosi, hanem építéstörténeti változások is be- következetek. Egyrészt a telek osztódásával a dé­li szakaszon új tulajdonosok jelentek meg, más­részt 1895-re Frank Albert lett a lakóház tulajdo­nosa, akitől az 1912-re Steinfeld Zsigmond birto­kába került. Steinfeld Zsigmond már 1889. már­cius 8-án beadta a telken újonnan emelendő építménye tervdokumentációját. Az építmény el is készült, s ez az állapot különféle módosítások­kal (főként a nyílászáró szerkezet átalakításával, emeletráépítéssel) változott. Steinfeld Zsigmond A saroképület az emeletráépítés után, 1990 lakóháza L-alakú, kétszintes épület volt. A föld­szinti, Széchenyi utcai fronton lévő helyiség bel­magassága 3,5 méter, az emeleti része pedig 2,6 méter volt. A régi épület falmaradványainak fel- használásával történt az építkezés. A tervdokumentációhoz csatolt helyszínrajz alapján megállapítható, hogy a nyugati irányban szomszédos telek tulajdonosa özv. Kovács János- né volt, aki 1881. április 5-én adott be kérelmet földszintes épülete átalakítására. Ezt a telket az Erzsébet tér kialakításakor a város megvásárolta, majd lebontotta. A Steinfeld ház állapota az 1910-1920-as évekig lényegesen nem változott, mindössze újabb ablakok, ajtók és az emeleti rá­építés módosítása jelentette a változást. Az 1920­524

Next

/
Oldalképek
Tartalom