Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Iparos-, kereskedő- és polgárházak

szedőt alkalmazott. A termékelőállítást egy kez­detleges kézisajtó szolgálta, amellyel a befestéke- zett, szedés alá csúsztatott nedves papírost le­nyomtatták. Ezen a „technikai ősszerkezeten" született a „Miskolczon készült és nyomtatódott Nemzeti Kalendáriom", amely 25 év évfolyama kb. 8-8 ezer példányban került forgalomba. Meg­maradt darabjai a féltve őrzött múzeumi és levél­tári dokumentumok közé tartoznak. Szigethy Mihály mester 1831-ben, 71 éves korában halt meg. Nyomdáját néhány évig még leánya működtette. Erre utal a „Ns. Szigethy Mi­hály örököse betűivel és NS Szigethy Mária Könyvnyomtató Intézetében" című szignó. 1833-tól ezek a termékek és feliratok is meg­szűnnek, Miskolc első nyomdája befejezte műkö­ködését. (Az első nyomdász maradványait az avasi temető már ismeretlen sírja őrzi.) * * * A tér hangulata, s beépítettsége azóta meg­változott. A fejezet elején látható légi felvétel még jól mutatja, hogy a megyeháza és a Városház tér 3. sz. földszintes épület között „utca" húzódik. Ez a nagymúltú Rozmaring-köz, amely egykor a Pece partjáig folyamatosan beépített volt. A 3-5- 7. számokat viselő épületek homlokzata kevésbé, telkeik beépítettsége viszont lényegesen megvál­tozott. Az egykori építmények helyén ma gépko­csi parkolók vannak, s már a Patak utca térségén új épület falai („Rozmaring ház") bontakoznak ki. Az épület 100%-ban önkormányzati tulajdon, de felújítására terv még nem készült. A megyeháza, a Városház tér 3. és 5. számú épületek, 1994 484

Next

/
Oldalképek
Tartalom