Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Iparos-, kereskedő- és polgárházak

miatt, másrészt szülői indíttatásból vagyonának és idejének jelentős részét szentelte jótékonysági célokra. Báji Patay Gyuláné elnöke volt a szülei által 1881-ben alapított „Vereskereszt egylet miskolci fiókjá"-nak, s finanszírozója - mások mellett - a „Református Filléregylet" árvaházának. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy édesanyjához hasonlóan (akit Zsolca nagyasszonyának neveztek) őt Miskolc nagyasszonyaként tiszteljék. Sok ezer holdas birtokának egy része Tapolcán volt (a Szent Benedek, Csermőke, Verebes, Fajdos dűlőben), s ezek jövedelmének tetemes része is jótékonysági célokat szolgált. A Szathmáry, vagy Patay kúria 1808-1811 között épült, utcai homlokzatát 1822-ben fejezte be a Miskolcon más épületeiről is híres Klir Vencel építész. A legkorábbinak ismert archív épületfelvételt 1928-ban készítette és adatolta Leszih Andor akkori múzeumigazgató. Jegyzeteiből tudjuk, hogy az épület közvetlenül átalakítás előtt állt. Az 1930-as évek végének átalakítása megtartotta az épület emeleti homlokzatát, de átalakította a földszinti traktust. Az épület utcai homlokzata timpanonos (amelyből időközben eltűnt a családi címer), s a klasszicista stílus jellegzetes jegyeit mutatja. A főhomlokzat két szélén egy-egy, a kapubejárat mellett pedig két-két korintoszi fejezetes pilaszter teszi még hangulatosabbá. A földszinti ablakok jellegtelen, sima keretelése a hat évtizeddel korábbi átépítés eredménye. A korhű vasrácsozat az 1958/ 1959-es felújítás eredménye, amely eltüntette a korábbi üzlethelyiségek nyomait. Az emeleti ablakok szép kivitelezésű, gazdag plasztikai díszítése csaknem egyedülállónak nevezhető Miskolcon. Az épület homlokzati felújítása főleg a Hunyadi J. u. 2. sz. beépítése után ismét fontossá válik.

Az épület hangulata homlokzati felújítás után, 1992

481