Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Az iskolák

A „Miskolczi Református Gymnasium" (Kálvin János u. 2.) „Városunk első tanintézete az ev. ref. főgim­názium elhagyta azt az ódonszerű, ősi hajlékot, mely századokon át meleg fészke volt a tudo­mánynak, a nemzeti művelődésnek, mely annyi jeles embert nevelt a magyar hazának. Átköltö­zött az új, díszes modem palotába, mely a régi hajlék mellett épült. Egyik a múlt, másik a jövő képe, záloga" - írta a Szabadság című lap az 1899. szeptember 17-i avató ünnepélyről. 1894-ben vetődött fel először, hogy az ősi, már kinőtt helyett új gimnáziumot szükséges építeni Miskolcon. Ez viszont csak jelentős társa­dalmi összefogással, állami segéllyel volt elkép­zelhető. A régi iskola fenntartásához 1889-től az állam is hozzájárult, de mivel a támogatás nem érte el az évi költségek felét, így az intézkedési és rendelkezési jog továbbra is a református egyhá­zat, illetve a Tiszáninneni Református Egyházke­rületet illette meg. Az egyházkerületi főhatóságot Kim Bertalan püspök képviselte, míg az iskola igazgatótanácsában olyan személyekkel találko­zunk, mint Horváth Lajos országgyűlési képvise­lő, Lévay József költő, Porcs János történész, vagy az iskolaigazgató Kovács Gábor. Ebben a testület­V. reí. főgimnázium. A Református Főgimnázium, 1901 312

Next

/
Oldalképek
Tartalom