Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Az iskolák
fejezték be a minoriták támogatásával. Ez kezdetben három tantermes volt, majd később még ugyanennyivel bővült. A 19. század végére már ez is szűknek bizonyult. Az oktatás még négy más helyen is folyt. Az új gimnázium megépítésének gondolata 1891-ben vetődött fel, s néhány év múlva már építészeti tervek is készültek, amelyeket a megyei levéltár őriz. A mai gimnáziumépület tervét Orczy Gyula fővárosi építész készítette, kivitelezője az ugyancsak ismert Ungár Mór volt. Ismerve Miskolc akkori építkezési ütemét, meg sem lepődünk azon, hogy 1910 júliusában hozzákezdtek a földmunkákhoz, s a kétemeletes épületre még a tél beállta előtt tető került. A tanítást 1911 szeptemberében már itt kezdhették meg. Az iskola kötetnyi történetéből csak érdekességként említjük, hogy 1922-től viseli a Magyar Katholikus Tanulmányi Alap „Fráter György" Főgimnáziuma nevet. A név magyarázatához tudnunk kell: 1921-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elrendelte, hogy a középiskolákat a magyar történelem jeles személyiségeiről nevezzék el. A miskolci tantestület Nagy Lajos, Fráter György és II. Rákóczi Ferenc nevét terjesztette fel. A minisztérium a javaslatok közül a Fráter György mellett döntött. Említésre érdemes különlegesség az iskola történetéből, hogy az 1848/1849-es szabadság- harc idején éppúgy, mint később az első, majd a második világháború éveiben hadikórházként is működött. 1949-ben pedig rövid ideig itt telepedtek meg a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem első hallgatói. Az iskola neve 1950-ig volt Fráter György, majd ekkortól Földes Ferenc, s így vált fogalommá az elmúlt évtizedekben. * * * Az épület főhomlokzata - az időközben elhelyezett három emléktáblától eltekintve - őrzi eredeti formáját, díszeit. így 1913-ban kerültek a főbejárat feletti homlokzatra az iskola funkcióját jelző amorettek, azaz szárnyas gyermekalakok. Goda Gertrúd művészettörténész Kun József (1879-1946) munkájának tartja ezeket éppúgy, mint az iskola hátsó falán megjelenő monumentális kompozíciót. „Az ívvel záródó álló téglalap kazettákra oszlik, benne az elegáns mintázott múzsákkal és a már ismert amorettekkel, persze új foglalatok közepette - írja. Míg a homlokzati relief a másodlagos beépítettség jeleit mutatja, ez utóbbi szerves összhangot képez az épülettel." Kun József alkotókedve és munkássága még egy Az új szárny kapcsolódása a meglévő épülethez, az engedélyezési terven, 2002 309
