Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Nagy múltú középületeink
A Gazdakör és a Miskolci Galéria épülete (Déryné u. 5. sz.) A belváros történetileg egyik legértékesebb része a Széchenyi-Kossuth L.-Deák tér-Déryné u. által határolt tömb. A rehabilitációs programban a Nemzeti Színház és környezete felújítása érinti a Déryné u. 3. és 5. számú házakat, illetve azok további sorsát is. A Miskolci Galéria és a Városi Könyvtár épülete új funkciót kap, s valószínű újabb átépítések rendezik át azt a belső teret, amely századunk első felében a Gazdakör működésének biztosított ideálisnak nevezhető feltételek. A miskolci Kereskedők és Gazdák Köre - elfogadott alapszabályzatuk szerint - 1901-ben kezdet gazdák „székháza", 1930 te meg működését. Célja „a mezőgazdasági, kereskedelmi és gyáripari pályán működő egyéneket oly közösségbe tömöríteni, mely alkalmas a társadalmi élet elevenebbé tételére, a polgárság homogenitásának megteremtésére". Az első világháború után a kör közel ezer tagot tömörített. Az egykori Melczer-telekre emelt épület bővítése, átalakítása természetesen ezért is vetődött fel. „Sokan panaszkodnak amiatt, hogy Miskolczon kevés a szálló - írta az Ellenzék című lap. Még hétköznap is akárhányszor megesik, hogy az idegenek szoba nélkül maradnak. Ezért akar Böczö- gő József is a Korona első udvarának nyugati oldalán egy negyven szobás szárnyépületet emelni. Ezek a szempontok vezették a Kereskedők és Gazdák Körét is, amikor elhatározták egy új szálló építését. Az új szálloda a Deák (ma Déryné) utcai Melczer-féle telken épülne, amely most már a Kereskedők és Gazdák Köre tulajdona. Az új szálló építése egy millió koronába kerülne és az épületben lesz elhelyezve a Gazdakör is." A háború után, s először 1922-ben vetődött fel újra az átalakítás, vagy egy új székház felépítésének gondolata. Végül is a meglévő épület bővítése mellett döntöttek, s 1929 decemberének végén adták át azt az új székházat, amely külső megjelenésében mindmáig alig változott. Az épületnek Bloch Ármin és Stimm Lajos építészmérnökök adtak új külsőt, a belső díszítések és szobrászati munkák pedig Kun József szakismeretét dicsérték. A székházba akkor díszes vasrácsos kapun át egy fedett belépőből lehetett jutni. A régi nagyterem tengelyében épült 82
