Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Előszó (1994)

ElŐSZÓ (1994)

1991 elején vetődött föl, hogy érdekes témákról, könnyed, jó hangulatú, de fontos és precíz ismereteket közlő sorozatot indítsunk a Déli Hírlapban. Az alapötlet az akkori főszerkesztőtől, Békés Dezsőtől származik, aki azt javasolta, hogy a múzeum nagyon értékes és gazdag régi fényképanyaga szolgáljon kiindulásul. Egy-egy megsárgult fotón látható épületnek, szobornak, térnek, vagy bármi ábrázolásnak találjuk meg a mai megfelelőjét, vagy a mai környezetét, s a két kép kapcsán leírok olyan eseményeket, ismereteket, történeteket, amelyek felkeltik (felkelthetik) az olvasó érdeklődését. Abban állapodtunk meg, hogy „indításként" elkészül öt rész, mert ez már sorozatnak is tekinthető, s ezt követően dönt a lap, hogy érdemes-e az írásokat tovább közölni. A sorozat azóta is folytatódik, s közelíti a másfélszáz megjelent darabot.

Az eltelt három évnek vannak sajtótörténeti érdekességei is. így a sorozat darabjai jelentek meg címoldalon, aztán címlapfotóval, s nagyobb terjedelemben a hétvégi számokban, kisebb terjedelmű írásokkal átélte a Hajnali Hírlap rövid megjelenési időszakát, s volt amikor rendszeresen, máskor rendszertelenül jelent meg. Mindig úgy és akkor, amikor vagy aktualitása volt, vagy helyet tudtak neki szorítani a lapban.

Három év alatt kialakult egy érdekes, rendkívül sok információt tartalmazó, s folyamatosan gyarapodó rendszer, amelyet nagyon jól és sokoldalúan lehetett (lehet) használni más területeken is. (Megjelentek az archív dokumentumok és történeti adatok a miskolci RTV városról készült filmsorozatában, de a rádiós műsorokban és beszélgetések során éppen úgy, mint egy-egy évforduló, megemlékezés alkalmával.) A miskolci sajtó egy évszázada megjelent várostörténeti és várossal kapcsolatos írásai, adatai jelentik ennek a rendszernek az egyik pillérjét, a másikat az a fotóanyag, amely több, mint egy évszázadot dokumentál a város múltjából. A múzeum és a levéltár gyűjteményei kiapadhatatlan forrásként ontják az információkat egy-egy épülettel, üzlettel, üzemmel, vagy éppen intézménnyel kapcsolatban. A várostörténet apró, színes, egykor elődeink által átélt, vagy kortársainkkal, a velünk élő nemzedékkel megtörtént eseményekről sok száz téma vár részben feldolgozásra, részben pedig megjelenésre.

A most közreadott kötet száz írásának kiválasztásában egy különleges ötlet játszott szerepet. „Prókátor Nemes Szrógh Sámuel uram" 1800 áprilisában "Miskólcznak a javai" címen megjelentetett egy verset, amely nem más, mint egy 26 soros várostörténet. A vers a város első „látképes felszabadító levelé"-nek, azaz céhlevélen nyomtatott ábrázolásának kiegészítése, bizonyos értelemben magyarázata. A hét fejezetcímet innen idézem, s ezek alatt jelenik meg az írások tartalmára utaló cím. így adódott, hogy néhány írás áttekintette a város múltját, címereit, jogállását, fontos térképi és más dokumentumait, jelképeit. A középületeket a terek, szobrok követik, majd a város templomai, iskolái, a hagyományos vendéglátás „intézményei", a szállodák, egykori és mai kávéházak, cukrászdák, sörözők, vendéglők. Végül a főutca Városház tér és színház közötti szakaszának házairól írom le mindazt, ami az itt7