Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Város az alföld és hegyvidék találkozásánál
Kilátók az Avason Az Avas tetőn egy tűzoltó őrtorony, egyben idegenforgalmi látványosságot is jelentő kilátó felállítását a Borsodi Bükk Egylet határozta el még 1901-ben. Később városi gyűjtés is folyt azért, hogy a kilátóval Rákóczi Ferencnek állítsanak maradandó emléket az Avas legszebb, legfelső teraszán. 1906-ban a fejedelem és bujdosótársai hamvainak Kassára szállítása, s az, hogy a szerelvény Miskolcon is megállt, mégis felkészületlenül érte a várost. Nem lett Rákóczi-torony, de még Szemere Bertalan szobrának felavatási időpontját is meg kellett változtatni. A Rákóczi-torony meglétére pedig a korabeli sajtó, s Miskolcon megjelent képeslapok is utalnak. A miskolci újságok arról tájékoztattak, hogy a Rákóczi tiszteletére emelt tornyot több száz mécsessel világították ki, s az Avas több pontján is fellobbantak az öröm és emlékezés lángjai. Az egyik képeslapon az olvasható, hogy „Tury József úr amateur felvétele", míg a másikon: „Lebontatott 1907 júniusában." 1908-ban készült egy akvarell is, amely a Tury-villa közelében a Rákó- czi-tomyot ábrázolja, tetőteraszáról magasbaszö- kő zászlóval. Mindez tudatos „történelemhamisítás" lenne, vagy pedig igaz az, amit Ko- máromy József is állít, hogy ti. a Rákóczi-torony 1906-ban felépült, s 1925-ig állt, akkor - állapotára tekintettel - le kellett bontani? A választ - számos újságcikk mellett - egy 1921-ben készült tájékoztatóból tudjuk meg. Már a háború és a trianoni döntés után vagyunk, a város lakossága is megváltozott. Ezért „akik a háborús évek forgószele alatt sodródtak Miskolcra, azt sem tudják, mi a Rákóczi-torony" - fogalmaz az újságíró. „Semmi esetre sem tudják, hogy ezzel a névvel miskolci különlegességről, miskolci ötletről, tervezgetésről lehet szó. ...Valamikor egész irodalma volt a Rákóczi-toronynak. Tulajdonképpen Tury József ötlete volt ennek a toronynak a megépítése, és szorosan hozzátartozott az Avas-tető rendezéséhez, végleges megoldásához." A Rákóczi-torony legendája nem több mint Tury József jószándékú szorgoskodása, a tervezett kilátó makettjéről megjelentetett és forgalmazott képeslapja, amely ezt táplálta. A valóság az volt, hogy - minden gyűjtés és jó szándékú kezdeményezés ellenére - 1910-ben a Miskolcot ismertető útikalauzban még a következőt olvassuk: „Csakhamar az ún. Horváth-tetőre érkezünk, hol a legmagasabb teraszon egy háromszö- gellési vasoszlop, s közvetlen mellette lévő nagy árboc jelzi a tervben lévő Rákóczi-kilátó helyét." 1914-ben a polgármester arról tájékoztatta az érdeklődőket, hogy Lux Kálmán fővárosi építész bemutatta elképzelését és terveit. Még ugyanebben az évben a Borsodi Bükk Egylet alelnöke, Tury József Nagy Ferenc polgármesternek bemutatta azokat a dokumentumokat, amelyeket Hajós Alfréd és Villányi János szintén budapesti műépítészek készítettek. A két terv közül az im- pozánsabbat azért fogadták el, mert az „gyönyörű, hatalmas műemlék hatását kelti", s mert „Borsodvármegye és Miskolcz város különben is mindig Rákóczi városa és vármegyéje volt." A „Rákóczi-törvényt" is Bizony Ákos miskolci kép29
