Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Terek, szobrok, emberek

Munkácsy Mihály szüleinek síremléke a mindszenti római katolikus temetőben, 1994

működő „Pénzügyi Bizottság" főbiztosa volt. Miskolc 1895-ben készült első cím- és lakjegyzéke hivatalát (és lakását) itt, a Zsolcai kapu akkori 3. szám alatt tünteti fel.

A sóraktár és a mellette lévő lakóház megbízható pontja a család történetének, s Munkácsy miskolci kötődésének. Az uradalmi sóraktár épületei a 19. század elejétől nyomon követhetők. Az 1870/1880-as években a Zsolcai kaputól a Szin- váig lenyúló széles kincstári telken négy sóraktár helyezkedett el, míg a hivatalnokok, sótisztek részére három földszintes, jól felszerelt lakóházat alakítottak ki, részben az utcafronton, részben a telek belső részén. Az egyik „miskolczi mázsatiszti és sóhordházi lak"-ot néhány melléképülettel 1883-ban Koós Miksa vásárolta meg, s itt hozta létre az első miskolci „porcellánmajolica és tömör kőedény-gyár"-at. (Ez 1902-ben szűnt meg.) A főépületben a „Pénzügyi Laktanyá-t alakították ki. Ebben dolgozott Munkácsy Emil is. A laktanyából - kényszermegoldásként - 1913-ban iskolát csináltak, amely az 1940-es évek elejéig volt meg. Ekkor született döntés, hogy itt építik fel a rendőrség palotáját. Ezért és ekkor bontották le az egykori sóhivatalt és megmaradt épületeit, így azokat is, amelyek a Munkácsy-család emlékét idézték.

1944-ben a város megünnepelte a festő születésének centenáriumát. Ekkor (is) felvetődött egy emléktábla avatásának gondolata. „Már a régi ház, amelyben gyermekéveit élte, nincs meg ugyan, de Munkácsy örök emlékét a ház helyén emléktáblával kellene megjelölni, hogy örök időkre hirdesse a magyarság nagy fiának dicsőségét és számtalan emlékét" - írta a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap tudósítója. Az emléktábla avatására nem került sor, s valószínű, nemcsak azért, mert sem a szülői ház, sem pedig a testvér háza - ahol elhelyezni lehetett volna - nem

211