Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Terek, szobrok, emberek

vetkezőképpen számolt be: „A gyászünnepély további részlete az avasi nagy templomban, hová a dicső hamvak egy nagyszerű sírbolt elkészíté­séig eltétettek, vala folytatandó... A Piacz utca, Avashegy és nagy templom part környéke moz­dulatlanságig meg vala rakva néppel. Ez a temp­lom is gyászba borítva s a nagy halott czimerével sűrűn vala ékesítve." Még ez év november 12-én a templomból a koporsót végleges helyére, „az egyház keleti része közelében készült sírboltba" hántolták el. Már ekkor eldöntötték, hogy a sírra emlékművet állítanak, de erre csak 1869-ben ke­rült sor. A napjainkban látható szürke gránit emlék­követ Wasserburger Antal bécsi kőfaragó készí­tette. A 600 mázsányi tömböket vasúton szállítot­ták Miskolcra. A dombormű Vay Miklós szob­rászművész alkotása. A Vay név több generáción keresztül ismert volt Miskolcon és Borsod me­gyében. A relief alkotója az egyetlen volt a tere­bélyes családból, aki a társadalmi-politikai sze­repvállalás helyett a művészetet választotta. Ha­gyatéki anyaga a Sárospataki Református Kollé­gium Tudományos Gyűjteményei Levéltárában található. Közöttük olvasható Borsod vármegye köszönő levele, amelyet Lévay József főjegyző készített: „Köszönet ifjabb Báró Vay Miklós úr­nak a síremlékbe vésett domborművű márvány arczképért, melyet a maga s családja kegyelete je­léül díjnélkül készíteni szíveskedett." Az Avasi református templomban elhelyezett márványtábla, 1864 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom