Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Terek, szobrok, emberek

* * *

Az Erzsébet szobor és az Erzsébet kultusz a 20. század utolsó éveiben újjáéledt Miskolcon. Stróbl Alajos alkotása különlegesen óvott, védett „műtárgy". így amikor a királynő halálának századik évéhez közeledtünk, felvetődött a szobor eredeti helyére, egykori talapzatára való visszahelyezésének gondolata. Ez arról szólt, hogy a múzeum Görgey A. utcai főépülete előtti parkban

Az eredeti mellszobor a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből, 1992

kell felállítani eredeti posztamenseiken Görgey Artúr tábornok és Erzsébet királynő szobrát. Ez nemcsak parkszerű környezetbe helyezte volna a két műtárgyat, hanem védelmüket is biztosítani lehetett volna.

Döntés mégis a műtárgy-másolat elkészítése és elhelyezése mellett született. 2000 végén - az eredeti alkotáson kívül - már három hiteles, Ko- váts Tibor múzeumi főrestaurátor által készített másolat van a városban. Az elsőt 1998-ban a Népkertben leplezték le, ill. avatták fel az eredeti talapzaton. A második a népkerti szoboravatás centenáriumán, 1999-ben került a városháza „első" udvarába. A harmadik szobrot a miskolci Erzsébet, majd Semmelweis Kórház átadásának 100. évfordulóján, 2000-ben avatták fel a kórház főépülettel szembeni belső parkjában.

A miskolci Erzsébet „kultuszról" meg kell jegyeznünk, hogy a szobor mellett Diósgyőrben gesztenyefasor, Lillafüreden sétány őrzi az emlékét. Miskolcon egykor iskolanév is volt (Kandia u. 12-14. sz. ma is létező épület), s különös, hogy az a tér, amelyen Kossuth Lajos szobra áll, szintén a királynő nevét viseli. Az eredetileg róla nevezett kórház már nemcsak szobrát őrzi, hanem „Erzsébet Gyógyhír" a neve a megjelenő kórházi újságnak, s az eltávozok földi létének utolsó időszakát segít könnyíteni a kórházi „Erzsébet Hospice" alapítvány.

Erzsébet királynőt idézik az országúti emlékkövek. Ilyen kő áll a bükkábrányi országút mellett, s állt egykor Görömbölyön a harsányi útelágazás mellett is. Ahogy a népkerti szobor, úgy ez a kő is ismeretlen időben eltűnt, de a Cora alapozása, földmunkái során előkerült egykori márványtáblájával egyetemben. A talapzatra emelt emlékkövet a rekonstruált táblával 2000. szeptemberében ismét felavatták, mint az Erzsébet kultusz legújabb „tárgyi" bizonyítékát.

170