Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Terek, szobrok, emberek
1 Ezzel egyidőben a tér északi oldalán felállították Somogyi József Miskolcot szimbolizáló monumentális alkotását. A szoborkompozíció bár fel- szabadulási emlékműnek készült, s a tér is helyet adott megemlékezéseknek, koszorúzásoknak, az mégis mint „bronzasszony" került a köztudatba. 1976. november 7-én avatták fel, s 23 éven keresztül állt a téren. 1993-ban elkészült és megjelent a város pályázati kiírása, amelynek témája a Hősök tere rendezése, s a téren olyan emlékmű kialakítása, amely a 20. század sorsfordító eseményei hőseinek és áldozatainak állít emléket. Erre Csoba Tamás polgármester kezdeményezésére létrejött egy alapítvány, amely mindvégig képviselte azt a tervet, amelyet Szanyi Péter megalkotott. * * * Az új emlékmű egyet jelentett azzal, hogy a Somogyi alkotásnak is új, más helyet kell találni. Felvetődött egy szoborpark kialakításának gondolata, esetleg múzeumi elhelyezése is. Végül az a döntés született, hogy az erősen megrongált talapzaton álló szobrot felújítás után Miskolc valamelyik közterén kell elhelyezni. 1993-1999. között - az új szoborterv vitái folytak, s ezért a szobor még helyén maradt. 1999 szeptemberében aztán lekerült talapzatáról a szobor, s elbontották a talapzatot is, "felszabadították" a teret. Ez annak a következménye volt, hogy 1998-ban elfogadták Szanyi Péter Hősök terére tervezett alkotásának „gondolatiságát". A terv makettjét korábban (1997-ben) a Miskolci Galériában kiállításon láthatták az érdeklődők, s arról véleményt formálhattak. A Széchenyi szoborhoz hasonlóan a „Miskolc város elesett hőseinek emlékére" felirattal és évszámokkal is ellátott négy alakos szoborterv erősen megosztotta a közvéleményt. Szanyi Péter a szoborcsoportban a 20. század tragédiáit közös eszmeiséggel kívánta megjeleníteni. A fekete gránittömb - művészi hitvallása szerint - sorsszimbólum, a négy alak négy eseményt megjelenítő figura. A meztelenség az emberi erő és a nagyság szimbóluma. „Szó sincs temetési menetről - igyekezett elhárítani a leggyakrabban megfogalmazott ellenérzést -, ennek a látszatát is próbáltam elkerülni." 2000 októberében közgyűlési szavazás tett pontot az évek óta húzódó vita végére. A szavazás szerint az eredeti terv fog megvalósulni, de a tér felavatásának, a szoborcsoport leleplezésének idejéről még nem született döntés. (A Petőfi térhez hasonlóan az emlékmű elhelyezését a tér rendezése fogja megelőzni.) * * * Somogyi József (1916-1991) Felszabadulási emlékművének új helyét a Vörösmarty lakótelepen, a bérházak által közrefogott téren találták meg. Új talapzatán 1999-ben állították fel. Goda Gertrud kéziratos munkájában a következőket jegyezte fel a szoborról és annak új helyéről: Somogyi József allegorikus nőalakjában magát a várost kívánta szimbolizálni, s ezúttal mint kései alkotásával már nem is egészen expresszív, inkább átmenetet képez a balladai hangvétel felé, amint leomló kezdőjébe emetkezik. Kicsit didaktikusán a város makettje is rákerült a műre, s maga a tér díszburkolata is Miskolc térképét formázta. A statikus tartás, a gyáros lepel, bizonyos történelmi távlatot idéz, s az egész mű misztikussá válik a kicsit naivan a kézben tartott ágra ültetett madár hatására. De ha ezt összevetjük az 140
