Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Terek, szobrok, emberek

A sarokház, amelynek építtetője és tulajdo­nosa Pataky Sándor, a városi építési szakbizott­ság elnöke, 1898-ra, a Kossuth-szobor avatására már felépült. Az a tér, amelyet neveztek Papmalom, majd Fürdő, később Erzsébet, aztán Szabadság s most ismét Erzsébet térnek, a 19-20. század fordulója előtt mostani épületeivel kialakult. így legrégibb terünknek is nevezhetjük. A tér a századforduló­ra házakkal körbeépült, de díszítése mindig gon­dot okozott. Először juharfákat ültettek, de né­hány év múlva ezeket ki kellett vágni, mert a vi­har rendre összetörte a lombokat. Második alka­lommal vadgesztenyék kerültek a térre, de ezek­ről azt tartották: nem díszei, hanem elcsúfítói a környezetnek. 1913/1914-ben a tér 20. évfordulójára új ter­vek készültek. Úgy gondolták, hogy ez lesz a tér végleges rendezése. Elkészültek a vízvezeték, a csatorna, az aszfalt burkolat, a gyepszegély, a vi­rágágyak, az ültethető új dísznövényzet, a szö­kőkút és a világítás tervei. A járda mellé két mé­ter széles gyepágyat terveztek, s ez a sáv szolgált a díszfák elhelyezésére. A szobor előtt és mögött is a díszkutakat virágágyás övezte. Gyepággyal és virágdísszel övezték a szobrot is. A világítást eddig a tér bejáratának közepére állított ívlámpa szolgáltatta, s ehelyett a tér két oldalán kívánták megoldani az oszlopok elhelyezését. A Szinván túl, az ún. Rosenwasser-féle házat lebontották, helyét parkosították, s ezzel a tér mintegy benyúlt az avasi domboldalba. A tér megvilágítását 8 db egyenként 600 gyertyafény erejű gázlámpa szolgáltatta. A gyepágyakba mé­lyített helyeken 12 díszpadot helyeztek el. Azzal, hogy tervezték e Szinva szakasz beboltozását, le­fedését, s a templomhoz egy új feljáró kialakítá­sát, valójában megszületett a gondolata egy ösz- szefüggő nagy városi park kialakításának. Mindez azért érdekes, mert a háromnegyed évszázad alatt a teret többször újították, átalakí­tották, de az alapforma nem változott. A szobor körül ugyanúgy megvan a gyepszegély, mint a szobor előtt és mögött a gyeppel övezett szökő­kutak. Hasonlóan a járda melletti gyepsávok is, többnyire megmaradtak az ezekbe bemélyített pihenő padhelyek is. A megvilágítást nyolc da­rab szép formájú lámpatest és oszlop szolgáltatja, csakhát a „gyertya-fényerő" megváltozott. Mint ahogy megváltozott a tér burkolata, s az 1914- ben már lefedni tervezett Szinván „átkúszik" a tér az avasi feljáróba. Megváltoztak a fák is. A ja­pán cseresznyéknek ez a második nemzedéke, de az előző generáció nagyobb kort ért meg. A tér ékesítéséhez tartozott, s alakításában szerepet ka­pott az Avasra való feljárás. Az első innen induló sikló-terv 1928-ban született, s a drótkötélpálya gondolata - igaz nem innen, hanem Reményi vagy Toronyalja utcai indítóállomással - még 1964-ben is komolyan foglalkoztatta a szakembereket. A teret nemcsak az Avas, hanem a főutca északi oldala felé is lehetett volna kibővíteni. Amikor 1893-ban lebontották a régi Korona szállodát, felvetődött, hogy helyén a fürdőtérhez hasonló teret kellene kialakítani, amit három oldalról beépítettek vol­na. így a két, kb. hasonló nagyságú teret a főutca szelte volna keresztül. * * * A tér 20. század végi, 21. század eleji átalakí­tásának két lényeges pontja a Széchenyi u. 2. sz. és az Erzsébet tér 2. sz. saroképületek. A szeleta Arch. Kft. tervei 2006-ban a MIK ZRt. felújítja a két évtizeddel korábban emeletráépítéssel kör­nyezetébe illesztett Széchenyi u. 2. sz. épületet, tualjdonosa tervezi az Erzsébet tér 2. sz. sarok­épület homlokzati felújítását, de ennek tervei időközben elkallódtak, s eddig nem kerültek elő. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom