Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Nagy múltú középületeink

A Nationale-Nederlander Miskolci Igazgatósága, 1994

mét". A ház fényképe a reklámon mutatja, hogy a műterem fölött tetővilágítást alakítottak ki, megváltoztatva az épület középső részének tető- szerkezetét. Számos itt készült képet őriz a múzeum, de sajnos a műterem berendezéséről eddig nem kerültek elő felvételek. 1909-ben műtermüket áthelyezték a Széchenyi u. mai 25. számú házba. Később hosszú időn keresztül itt működött a szintén fogalommá vált Abrahám-műterem.

Dunkyék elköltözése után az emeleten bérlakások alakultak ki, a földszinten üzleteket nyitottak, s természetesen tovább működött az óvoda. Volt igazgató-vezetője a neves Zelenka Pál evangélikus püspök, majd Gálffy Ignác a felsőkereskedelmi iskola igazgatója.

Az első világháború kezdetén rövid időre hadikórház is működött az emeletes házban.

Mint „példányóvoda és kertiskola", majd 1945 után szintén mint óvoda funkcionált. A közel 110 éves intézmény 1973. október 15-én szűnt meg.

Figyelmet érdemel a jelenlegi park, vagy tér egykori beépítettsége is. Három telek építményeinek lebontása után darabolódott fel a Luther tér, az Erzsébet tér, a Szinva és a Széchenyi-Hunyadi utcák által határolt tömb, amely a város egyik legnagyobb lakóegysége volt. Érthető, hogy több utcanyitási kísérlet történt az eltelt évtizedekben, majd amikor az 1960-as évek elején az itt volt épületeket lebontották, több elképzelés, terv született a tér hasznosítására is. A „lila-ház" nyugati szomszédtelke a 19. század végétől Máday-telek, majd Máday-örökösök telke név alatt volt ismeretes. Már az 1910-es években felvetődött, hogy a Városház térről új utcát kell nyitni a Toronyalja

104