Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

KUN BERTALAN (Felsőnyárád, 1817. - Miskolc, 1910.) Miskolc történetében igen nagy szerepet játszott a Kun család. Kun János Major utcai házában létesült az 1840-es években az első' Miskolci Olvasó Egylet. Ez volt találkozó helye Miskolc értelmiségének ugyanúgy, mint a Városház téren lévő Vadnay-ház. Kun János volt egy időben a miskolci Kaszinó igazgatója. Leánya Kun Jolán is szerepel az Olvasó Egylet adataiban, sírja az avasi temetőben található. Kun Miklós neve nemcsak a Miskolcz múltja, jelenje, tekintettel jövőre című forrásértékű munkájával lett közismert, hanem mint főbíró is. Kun Miklós (18151875) sírja az I/B. parcelláben van 173. sír, neje: Telegdi Zsuzsanna (1828-1877) volt. Az Egyházközségi Jegyzőkönyvben olvasható, hogy leszármazói közé tartozott a Mikuleczky-család, de még Szendrei János is. Kim István (1815-1897), Kun Benjámin (1826-1868), Kim József (19061991) ugyancsak a család tagjai. Kiemelkedik a családból Kun Pál tanár neve (1827-1896), aki az iskola életében azért is jelentős az utókor számára, mert 1848-1849 emlékét szigorúan ápolta tanítványai között. Az egyháztörténet úgy is számon tartja, hogy a tanulók és a gyermekek vallásos nevelésében ő szervezte meg az első vasárnapi iskolát, az iskolai hitoktatásban nem részesülő kiskorúak számára. A Kun családhoz tartozik az Adriányi és Skultéthy család is. Nem az avasi temetőben van eltemetve a neves püspök, Kim Bertalan, aki az 1848-1849-es szabadságharc alatt és után vezette az egyház életét. Iskolai tanulmányait (az anyai nagyszülői kapcsolat, származás révén) Beregszászon kezdte, majd Miskolcon és Sárospatakon folytatta. 1839-ben Patakon befejezte a teológiai tanulmáKun Bertalan püspök, 1890 k. nyait, s a jobb képességű diákokra jellemzően Iglóra ment német nyelvet tanulni. 1840-ben tért vissza Sárospatakra, ahonnan egy krasznokvajdai földbirtokos családjához került házi tanítóként. Három évig vállalt nevelői szerepet, közben letette a lelkészi vizsgát. 1842-ben gagybátori lelkipásztor lett, 1943 őszétől - egyháztanácsi hozzájárulással - külföldi tanulmányút következett. Tanulmányozta az egyetemi életet Bécsben, Lipcsében, Halléban és Berlinben, végigjárta az egyházközségeket és az iskolákat. Lip-