Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

POLITIK Hl Î1HP1LHP Elő PIX «STEH ÂMA.KI IMÉHI Efte *m 1( kor. ., VMflni Un *rn » kor. ititm > , va t™ io „ Het7«<l *m i . H H*n*dtf»( ­f <T ,« aám árm • «Mr. — ml «Un MrUp^UnirftirOl. Hurifidí-utc* 2-ffc «3 Tslafm *U. t HtaM rliwrutVutc* Mii I«1»(OB 114. Bizony Ákos beszámolója. A tegnapi vasárnap kimagasló ese­ménye Bizony Ákos képviselői beszámoló beszéde volt A beszéd ugy tartalmánál, mint terjedelménél fogva lényegesen kü lönbözik a sablonos képviselői beszá mólóktól és azok, akiknek alkalmuk volt a beszédet végighallgatni, azzal a be­nyomással távoztak a tegnapi beszámoló gyűlésről, hogy az egész politikai hely­zetet bevilágító s a helyzet keletkezésének okait felderítő, világos, meggyőző, kris­tálytiszta nyilatkozatot hallottak. Bizony Ákos pártember lelkének minden érzésé­vel, szivének minden dobbanásával, mély meggyőződésű hive a függetlenségi és 48-as elveknek, de ez pillanatra sem akadá­lyozza meg, hogy a legkényesebb politikai helyzetben is meg ne őrizze a legszigo­rúbb tárgyilagosságát Az eseményeket nem kicsinyes pártszempont szemüvegén át nézi, hanem felemelkedik egy magasabb szempontra, az ország, a nemzet általános érdekének szempontjára és onnan bírálja; az eseményeket Nem szépít nem takar-j gat semmit, megmondja az igazat még akkor is, ha ezzel saját pártfeleit kell el­itélnie. Ezért hat beszéde ugy, mintha történetíró szavát hallanánk. És beszéde nagy részben valósággal történelmi ta­nulmány is volt Századokra visszamenő­leg levezette a mai közös hadsereg ke­letkezésének történetét, ismertette a felség­jogok keletkezését s meggyőző történeti adatokkal mutatta ki, hogy századokon át fokozatosan és öntudatosan nyirbálták meg a nemzet jogait Az ujabb kor tör­ténetét szintén tárgyilagos elfogulatlan­sággal ismertette és elsorolta mindazokat a küzdelmeket, amelyeket a nemzet 1868 óta, amikor is a mai közös hadsereget létesítették, katonai kérdésekben folytatott Majd áttért a Khuen-Héderváry Károly kormánya állal benyújtott véd erőjavaslat bírálatára. Statisztikai adatokkal, amelyek valósággal megdöbbentették a hallgatósá­got mutatta ki ennek a javaslatnak el­viselhetetlen terheit és ezzel igazolta a függetlenségi párt obstrukcióját így jutott el június 4-ig. Amikor Bizony Ákos éhez a történeti nevezetes­ségű dátumhoz ért, meglátszott rajta a még mindig reszkető izgalom. Egy pilla­natra meg kellett szakítania beszédjét hogy leküzdje lelkének háborgását Szinte a hangján is észre lehetett. venni a belső felindulást Pedig látszott rajta, hogy ke­rülni akarja az erősebb hangulatkeltést, sőt ellenkezőleg szordinóva! beszélt nem színezett, hanem inkább tompított s talán éppen ezzel érte el, hogy minden hallgatójának lelkében a legmélyebb fel­háborodást és keserűséget keltette a kép­viselőházban lefolyt gyalázatosságok fölött Nem akarta izgatni a kedélyeket s mégis vihart keltett a hallgatóság lelkében. Tisza István keresztül gázolt törvényen, alkot­mányon és mikor az ellenzék ezt nem akarta szó nélkül tűrni, akkor rendőrökkel dobatta ki az ellenzéki képviselőket, akik túlnyomó részben, sőt majdnem kizárólag az ország legtisztább magyar kerületéit képviselik. Ezután a hallatlan törvénysértés és inzultus után beszélni sem lehet arryl, hogy teljes és kielégítő orvostat nélkül normális parlamenti tárgyalások legyenek. Bizony Ákos' precízen megjelölte, hogy miiyen feltételek mellett lehetne szó bé­kéről. Es azt is megmondotta, hogy mit kell tenni, ha ezek a feltételek nem tel­jesülnek. Bizony Ákos a nemzetet kívánja meg­tenni bíróul a most fennforgó nagy per­ben, ítéljen a nemzet ! Ebben az ítéletben megnyugszik bármilyen legyen is az. Ha pedig a kormány folytatná erőszakossá­gait, akkor tegye le százötven ellenzéki képviselő a mandátumát Az ilyen de­monstráció nem maradhatna döntő hatás nélkül. Ez volt Bizony Ákos eszmemencte, melyet közel kétórás beszédéijen kifejtett A bevezető részben pedig igazán az őt jellemző egyszerűséggel mentegette magát, hogyí-mért nem számolt be előbb. Előbb csak azzal próbálkozott, hogy -sokáig tar­tott az ülésszak, de aztán megmondotta, hogy a júniusi szörnyűségek és gyalá­zatosságok annyira felháborították, hogy be kellett várnia, amig háborgó lelke kissé megnyugszik. Elhallgatta itt Bizony Ákos azt, hogy tekintettel volt itt a'vá­lasztópolgárság lelkiállapotára is és nem akarta korai beszámolójával az izgalma­kat még fokozni. Az ő egyszerű és puritán egyénisé­gét jellemzi továbbá az is, ahogyan kö­szönetet mondott a polgárok tartós bi­zalmáért A mai időben — úgymond — könnyen változik a közhangulat és ezért értékes és becses a személye iránt tanú­sított tartós bizalom. Erre azonban azt kell mondanunk, hogy a politikában ma fehér holló az olyan.ember, mint Bizony Ákos, aki nem kíván semmit a maga ré­szére, nem keres előnyöket kitüntetése­ket sőt megmarad egyszerű képviselőnek akkor is, amikor a legmagasabb állások­kal kínálják meg. A tartós bizalom tehát, amellyel a polgárság őt kitüntette, bőven és igazán meg van érdemelve. A király magas rendjelekkel tüntette ki azokat akik a június 4-iki cselekedetet végrehajtották és a rendjelhez csatolt le­vélben biztosította Lukács Lászlót tartós bizalmiról. Bizony Ákos nem kap magas rendjelet; nem is akar; a királytól sem kap levelet amelyben tartós bizalmáról biztosítja, ellenben a polgárok nem írott levélben, hanem szivükben őrzik iránta a tartós bizalmat amely tartósabb, mint a királyok bizalma ... Itt adjuk a tegnapi [beszámoló gyű­lésről szóló tudósítást: A beszámoló. A Korona-szálloda emeleti dísztermében tartotta meg tegnap Bizony Ákos ország­gyűlési képviselő beszámoló beszédét A nagy terem egészen megteK hallgatósággal. Egyetlen zavaró hang sem volt. A gyűlés mindvégig a legnagyobb példás rendben folyt le. Dr. Kürcz Jakab alelnök délután tél 4 órakor megnyitotta a gyűlést és néhány'szó-. val felkérte a jelenlévő Bizony Ákost hogy mondja el beszámolólát Bizony Ákos erre a következő beszédet mondotta: Miskolczi Napló, 1912. szeptember 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom