Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Püspök és Alsó-Papszer, a mai Rákóczi utca kereskedő és polgárháza, megújuló középülete

A Püspök és Alsó-Papszer, a mai Rákóczi utca kereskedő és polgárházai, megújuló középületei Miskolc 1817-ben készült térképén az önálló Mindszent településen északnyugati irányban áthaladó országút - a mai nyomvonalnak megfelelően - elágazott, különvált egymástól. A Papszer (majd később F első-Papszer) és annak folytatása a Szinva déli vonala mentén haladt Diósgyőr felé. Az Ispitály (később Alsó-Papszer) utca átvezetett a Szinva hídján, a malom és a vágóhelyek között, majd nyugat felé fordulva a Szinva északi partja mentén tartott Diósgyőr felé, míg másik ága haladt tovább észak felé a Tzika (később Czikó, majd Kussuth) utcán át, s néhány kanyar után csatlakozott a szentpéteri országúthoz. A Szinva és a főutca (Derék-piac) között nincsen utca, csak a zugokkal szabdalt középkori Piac-tér beépítése érzékelhető. A Dőry-fundus már tíz telekre tagolódott, s ezeket egy zsákutca, vagy szolgalmi út választja el egymástól. A Piac keleti oldala csak két nagyméretű telekre tagolódott, de ez is sokat megőrzött közel két évszázados térszerkezetéből. Ezektől keletre és nyugatra változatlanul megmaradtak a főutcáról a Szinvára lenyúló szalagtelkek. A XIX. század végére az Ispotályból AlsóPapszer utca lesz, a Szinván túli út pedig Püspök utca nevet kapja. A XX. század elején Rákóczi utca néven egységesítik és újra számozzák az utcák házait. így érthető, ha valaki a mai Rákóczi utca házainak, telkeinek történetét kutatja, az a felsoroltakon kívül találkozik a Széchenyi és a Kandia utcákra történő számozással is. 1880-ban, a miskolci ház és népességösszeírás 27 épületet és lakóit vette számba a mai Rákóczi utca mentén. 1898-ban Ádler Károly városi főmérnök kapta azt a feladatot, hogy a Mindszent utcából elágazó Alsó- és Felső-Papszeren a közlekedés akkori igényeinek megfelelő új utcavonalat tervezzen, természetesen a szükséges házbontások árán is. A terv az érintettek tiltakozása miatt nem valósult meg, s ez is szerepet játszott abban, hogy a városi közlekedés, s főleg az átmenő közlekedés a Szemere-Kazinczy utcákra terelődött át. A terv szerint az Alsó-Papszeren (ma 18-28. számok) 11 telket és épületet érintett az utcarendezés a páros, míg a páratlan oldalon (ma 7-25. számok) 13 telket és házat, s már ekkor körvonalazódott a Csengén/ G. utca mainál szélesebb nyomvonala. A XX. században elsősorban szanálások, kisebb mértékben új telekbeépítések eredményeként változott, összességében csökkent a házak száma. 1912-ben a Rákóczi u. páros oldalán már csak 14, a páratlanon 8 ház állt. 1927-ben a Sötét-kapu két oldalát is a Rákóczi utcához sorolták, így a páros oldalon 15 ingatlant írtak össze, de ezek közül kettőt civil szervezet használt, egy pedig üres városi telekké alakult. Az utca másik oldalán tulajdona volt a városnak, a református és az ortodox izraelita hitközségnek. A 10 telek közül hétben tulajdonos a „miskolci polgár". Az 1970-es években az Alsó- és Felső-Papszer találkozásánál kialakult háromszögből eltűntek a házak, mindössze a mai 26-os számot viselő maradt meg, s mellé épült egy társasház. A Rákóczi utca egykor kizárólag görög kereskedők lakta páratlan oldala - eltekintve három épület felújításától - változatlanul őrzi a múlt emlékeit. Az 1980-as évek közepe-vége az ún. 6-os számú rehabilitációs tömbben jelentett lényeges változást. Ez az Erzsébet tér és a Sö-