Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

-A RÁDIÓ VONALAK EGYESÍTETT HOSSZÚSÁGI ÉS SZÉLESSÉGI INTERPOLÁCIÓS SZÁMTÁBLÁZATAIRÓL. REPÜLŐGÉPEK HELYHATÁROZÁSÁHOZ. CSOEBA GYÖBGY-M1. 1. Két rádióvonal metszeteiről s a helyhatározás kétértéküségéről. A repülőgép helyét, amint az a szakirodalomban internacionálisan meg van állapítva, a következőkép határozzuk meg. A repülőgép {$) megméri két ismert helyű rádióállomás (/íj és /ij) egyidejű rádiós jele alapján rádiógoniométerrel és mágnestűvel azok irányszögeit, g

í

=PSfi

í

2f.

t g

t

=PSH^.. Ezekből és a két rádióállomás helyzetadataiból úgymint /I, földrajzi szélessége <p

v 1^ földrajzi szélessége <p

v a két állomás hosszúságkülönbsóge à=R

r

Plt

t

<$, meghatározza számolással az 6' repülőgép <p földrajzi szélességét ós például fl

t-hez mórt L földrajzi hosszúságát. Az .rt, állomás y

x irányszögének egy görbo vonal felel meg, melynek egyenlete a Pl ifi gömbháromszögre alkalmazott gömbháromszögtani cotanucns tétel szerint : sin ^ ctg= = tg yjj COS <f>— 8in ip COS /I, Ugyanígy a <7, szög görbe vonalának egyenlete: sin A, ctg =tg <p

t cos tp — sin <p cos JLj (2) à = kt-ki CSORBA GYÖRGY (Miskolc, 1869. - Miskolc, 1945.) A későbbi matematikus, csillagász, feltaláló, gazdálkodó családban született, édesapja - őrizve az 1848-as szabadságharc eszméit - beszédet tartott az 1898. évi Kossuth szobor leleplezéskor Miskolcon. Mint a Miskolci Gazdakör elnöke segítette családja, gyerekei boldogulását. Csorba György iskoláit Miskolcon végezte, érettségit 1888-ban tett az ev. ref. főgimnáziumban. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, s 1892-ben kapott matematikai-fizika szakos tanári diplomát. 1893-1894-ben a tanítóképző gyakorló iskolájában tanított, majd visszatért Miskolcra, egykori iskolájába. 1899-től rendszeresen jelentek meg tanulmányai a „számelmélet" tárgyköréből. 1908-ban nevezték ki igazgatónak, s ezt a tisztet 1936-ig töltötte be. Zsedényi Béla szerint „A természettudományok körében Csorba György ref. reálgimnáziumi igazgató munkássága Miskolc egyik legszebb tudományos értéke. A felsőbb mennyiségtan terén a particio numerorum köréből az additív számelméletről, ugyan-e téren továbbá az invariáns elmélet angol rendszerére vonatkozólag is, több értékes és új eredményeket szolgáltató dolgozata van. Ezenkívül azonban a csillagászati és mathematikai földrajzot is gyarapította a délköri koordináták fogalmának rendszeres bevezetésével és a földrajzi helymeghatározási számolásokat megrövidítő új eljárásával. Tanulmányai közül öt a Magyar Tudományos Akadémián is bemutatásra került." 1914-1918 között az algebra és számelmélet, ill. a matematikai földrajz témaköréből több írása jelent meg. 1922-ben matematikai ösztöndíjat alapított. 1923-ban munkássága elismeréséül a Magyar Földrajzi Társaság is tagjai közé választotta. 1928-ban lépett nyilvánosság elé új találmányával, amely a levegőben mozgó tárgyak azonosítását szolgálta. A korabeli sajtó nagy teret szentelt e munkának, amely lényegében a radar felfedezését jelentette. „A találmány a légi közlekedésben szükséges gyors helyzet-meghatározást szolgáló készülék, amely rádiós irányméréseken alapul - szólt a tudományos berkek rrdnősítése. A készülék előreláthatólag világszerte el fog terjedni, mert a repülőgép és a léghajók tájékozódását megkönnyíti, s így nagyon nagy gyakorlati jelentősége van." Találmánya életében nem ho-