Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

SUGÁR IGNÁC (Miskolc, 1860. - Miskolc, 1917.) Gimnázmmi tanulmányainak négy alsó osztályát Nyíregyházán, a négy felsó't pedig Miskolcon a református főgimnáziumban végezte, ahol 1879-ben érettségizett. Budapesten jogi tanulmányokat folytatott, 1883-ban végbizonyítványt, majd két évtized múlva 1903-ban Kolozsváron jogi diplomát (államtudományi tudori oklevelet) is kapott. Miskolcra kerülésétől az államvasutak szolgálatában töltött öt esztendőt, s ezt követően került a kereskedelmi és iparkamarához. A kamara másod titkáraként a Borsod-Miskolczi Közlönynek is munkatársa, szerkesztője volt, miközben tanárként dolgozott. A felső kereskedelmi iskolában kereskedelmi ismereteket, köz- és nemzetgazdaságtant, valamint kereskedelmi jogot tanított. 1903-tól a kamara titkára lett, s ekkortól 1911-ig számos nyugat-európai országban ösztöndíjas kutatóként is megfordult. Feladata a kézművesipar tanulmányozása, s azok magyarországi kamatoztatása volt. A kamara keretei között sokféle tevékenységet végzett. így nevéhez kötődik az új Budapestmiskolci távbeszélő vonal, a Miskolc-diósgyőri vasútvonal, a Sajó hajózhatóvá tétele, a miskolci pályaudvarok és a posta fejlesztése, a kamarai kerület vasúti hálózatának kiépítése, a miskolci fémipari szakiskola létesítése, vélemény az ipartörvény-tervezetről, s a kamarai választási reform helyi előkészítése, s a fenti feladatokkal kapcsolatos teendők koordinálása, képviselete. Kutatási területei voltak, s előadások sokaságát tartotta a magyar kereskedők és iparosok országos gyűlésein az alábbi témakörökben: az ipartelepek földrajzi telepítése és elhelyezkedése, a kereskedelmi és iparkamarák reformja, a munkásM1SKOLCZI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 1917. II. JEGYZŐKÖNYV A MISKOLCZI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁNAK Dr. SUGÁR IGNÁC TITKÁR ELHUNYTA ALKALMÁBÓL 1917. ÉVI SZEPTEMBER HÓ 27-ÉN TARTOTT GYÁSZ TELJES ÜLÉSÉRŐL. Jelen vannak : KOOS SAMU, kir. tanácsos, elnök. Neumann Adolf alelnök, Pfliegler Ferenc kir. tan., alelnök, Qyőri Ödön, Hercz fenő, Klein Samu, Márkus Soma, Rosenberg Oyula, Szilágyi Miklós, Szlavkovszky Imre, Újhelyi Miklós beltagok. Allender Henrik (Diósgyőr-Vasgyár), Bródy Miksa (Sajószentpéter), Mandula Már (Mezőnyék) kültagok. Barabás Sándor kir. iparfelügyelő, Kissházy Béla m. kir. fémipari szakiskolai igazgató levelező tagok. Dr. Sugár Oyula ügyvéd és mások, mint vendégek. Wiltich Andor segédtilkár, Spiegel Margit irodatiszt, Horváth Ilonka, Ooldmann Ilonka kezelők. Elmaradásukat táviratilag kimentették: Kpppély Oéza (Hatvan), Orosinger Miksa (Rimaszombat), Kardos Sándor (Mezőkövesd). Részvétüket táviratilag vagy átiratban kifejezték: Szüry János miniszteri tan,, Fodor Jenő min. oszt. tan., Vig Albert m. kir. iparokt. főigazgató, Magyar Endre iparokt. főigazgató, Dr. Kovács Oyula m. k. Keresk. Múzeumi igazgató, Oaul Károly m. k. Tech. Iparmuzeumi igazgató, Szávay Gyula, Kamarák Közös Irodája igazgatója Budapest, a következő társkamarák : Budapest, Pécs, Fiume, Sopron, Arád, Temesvár, Kolozsvár, Pozsony, Szeged, Marosvásárhely, Beszterczebánya, Brassó, Nagyvárad, Qyőr, Debreczen, Kassa, Eszék, Zagreb, Dubrovinko, Magyar Vámpolitikai Központ, Orsz. Iparegyesület, Orsz. Magyar Ke res kr Egyesülés, Kamarai emlékezés, 1917 biztosítás, valamint az ipari szövetkezetek ügye. A város törvényhatósági bizottságának választott tagjaként a pénzügyi, az iparfejlesztő és a gazdasági albizottságokban dolgozott. írásai és előadásai általában a közgazdaság és a szociálpolitika tárgykörébe sorolhatók. (így pl. tankönyvet készített „Nemzetgazdaságtan és váltóismeíretek)", de „A kisipar sorsa", valamint „A kéz-