Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

vétséghez, amely három évadra szólt. (A folyta­tást a háború megakadályozta.) Balogh Bertalan szervező' munkájának harmadik nagy területe a szabadoktatási tevékenység volt. Vezetésével 1910-től analfabéta tanfolyamokat, falusi isme­retterjesztő' eló'adásokat, munkásgimnáziumot, népszerű fó'iskolát, vándor- és népkönyvtárakat létesítettek. A mrmkásműveló'déssel kapcsolatos koncepcióját 1918-ban megküldte a vallás- és közoktatási minisztériiunnak, de a programra már érdemi választ sem kapott. Amikor meghalt, a „kulturális élet miskolci apostolaiként búcsúztat­ták, olyan elméleti, gyakorlati emberként és szer­vezó'ként, aki évtizedekkel megeló'zte saját korát. Fő munkái: Vidéki képtárak. Borsodmegyei La­pok, 1899. 87. sz., Magyar nemzeti közművelő­dés. Budapest, 1905., A Magyar Közműveló'dési Egyesületek Országos Szövetsége. Budapest, 1906., Jegyzetek művészeti politikánkhoz. Művé­szet, 1909. 3-5. szám, 1910. 3. szám., Zenei életünk a múltban és ma. Magyar Jövő, 1921. február 7., március 6., Milyen legyen kultúrpolitikánk a há­ború után. Miskolc, 1916. 5-10. pp. Irodalom: Zsadányi Guidó: Balogh Bertalan emlékezete. A Herman Ottó Múzeum Evkönyve, XI. Miskolc, 1972. 281-304. pp..; Thurzó Nagy László: Miskolci Lexikon, I/B. köt. Budapest, 1965. 205-206. pp. Balogh Bertalan meghalt. (Saját tudósítónktól.) Miskolcz kultúréletének mélységes gyásza ran. Balogh Bertalan nyng. m&v. felügyelcl, ûi köztisztviscJok B> szerzési és Fogvasztiai Szövet ke-. Kete raiíitojczi kerületének t igaz­gatója tiegmp dőhifán Budap.-«­ten, a Batizfalvy szanatóriiunbari ahová hetekkel ezelőtt nagyfokú i d eggyóngesógévűl ment gyógyu.­1/vät keresni, cUnunyt. Fiàtâioii, aJig 52 éves korúban. MiinloaibLra­sát, rengeteg tervelt, rendkívüli kiilturprogxanmxiá-t, közgn^xlasági reformjait dőrékben törte ketté n Ijctegsóg, moly életorijét feloröl­vo, gyorsan végzett wie. Balogh Berttilan Indái a pótol­hatatlan voszteséeït jelent Mis­koclz ós Csonka- Magyarország kultlrális fejlődésére. Hallatlan akaratereje, szünetlen minkaked­vo, felfokozott ambíciója., tvnni es tudni aláírása, páratlan és utól­érh ételen .swrvezö képessége a magyar kul^tirmozgiiilmak front­ján régen vezéri hülyét biztosa­joMal; !. •vóki'iiy.-n'.irének. ftt-lctei­fiek, HJCI vekben kimerölheteÜ^ volt. II usauiül ÚV óta — !8!>S-lMm fo­gott- hozzá a Borml-Miískutttíi Közművelődési úx Mimmuii Egye­sület átrefonnúlásához — minden ^dTui™ôz^loïnHiïz~ "o" "KiMalívni;-. nyezéséljől lörténl, az ő- irányítá­sa mellett fejlődött- r»csryvohnJi» ot.i.ii(l<i|iifi;uL. gyakorlati niter­nxitiUíógét, a tények átal minden alkalommal igazolt kidtiirpro­tíi: jiumjának értékét rövidestül »« Országos Kövanüvolödéisi Tanács is honorálta, miiOyhek sorai ham Rákosi Jenő, Wlamicw Ovula \K\­t-ró^A pp&n «feiAitbeutä-gj xü^éttr- Ait­- drásay G vula. gróf mol Lett riivide­sorTíiKt" GfQiSnSlRT^ft ßorräiWn'f is, 0,'ki "ifçyUc rugója, mozgatója, lelke volt az Országos Közmüve­lőVlési Turnus legszűkebb vive tő- | ftégérKik. Már IfKXVban nrrn •:» meggyő­ződésre jutott, hogy u magyar közmű\\ikjdésj egyesületeknek, lia eredmény0«: n akarnak dolgozni ;i mrnzeli kultúra terén", itomesak ;i mentél siiriibli érintkezés alkal­mát kell keresiüök, lianem közö­nén tnogállapitott terv nkipimi az ország iigész területén kell iloltfoz­uiok. Ezeket ni eszmékH a köz­müvelödési élet tWzAi ágaira ki­tt 'rjiwastw lfXíó-l>on * Magyar N'.imzeti Kiizmiivelödés óimon megírta.. ! lornváaszky Viktor ki lublsáUui nw-tyelont munkáját a napi a szaksajtó a legnagyobb olismenV.^il fogad tri», sőt a kun­ügyi, ÏVAVI és művészeti folyó­iratok L» nagy dicséivttel emle­k ez tok meg a mű jryakorlati jams lataiml. .ln\t^lnteijLj i _F^ T ÄU m J\. ~TJ. meghívására a CVnrlvitói ván­- .tlorgyiîKWn wemély.von is­N elő-­adta. T erveim-k tekintélyes '~zii-i Min Idvíílcet- toltotozotl KüfWJHl,) D:iliriM!z<M»l>oiv. Rp^rjee^n és 1^"-' diincKleii az Országos li-od ;!mi ÍH»»VV»ÍÜ<'Í: kiirctóii -belül tartötl 1 előadásaival. ItXKMuu) — könyvének liai«Hrt : niait _ c)K Ors7Jig)»s M:vg>'nr Kertművészeti Társnsiiig — rtjy*o vele az ösz.iköttotétrt, Jnigv könyvének a 'képarfWnuvvwzet • Oen1niftizá , !é.H l vra vonntikozó javníi­bvtiiit vnilósihsa rr.eg. Rnrv.k á feJ­bíviwnak is ketwcgge.1 tett eledel, és ekkor rorwtezte az el*"i vándor-: VíWliti'wt Eger, MÜwknlca, Kassa..» i^erje«, Sátoraijairjljely, Dubre-: cz.ín és Qyöngyös v-nrosbkban. A kiállitás yköJcsi és- anyagi sikere fényeacn igazolták BadogJi Ve­fonnja-vaslataiL A küúll-itáa a re­niât iuisaczcR.korona liolyett ha.t­vankótezor koronát hozott a thtl­vészeflenok, kik őt ezért az elisme­rés' rnönden jelével cLhaJinozták. P rop/ignndn mimkásságá t 'igy ­idejitLeg sok sikerrel folytatta a Budapesti Hírlap és u Pesti Hrp* lap )iasábjl:un is, valamint a Lyfca Károly művéíoieti folyóiratji.b.­vn. a Művészetben, nvolybcp ő teréni­tette meg ós vezette, a „Jogy2*;­ttik művészeti politikánkhoz' eimü rovatot. A művészeti irodalom "fórén két irilnyban foglalkozik. Egy­részt kriùkVivnl, ihüsrfszl a ma­gyaros iparművészet 6s építőmű­vészet énlekébcn ol>'ta:toU i agiU'i­oiójával. így a balatoni "vasút magyr«: motívum u épi t kezeset egy, a Budapesti Hirlaplvm meg­jelent oikkc alapján rendelte ol a kormány. Majd iljibó! v/dlalta nz Or&zA­gos Képzőm in-észoti Társulat foVkérésére n vidéki vámdortiárla­tok jxnidezéöét és ismét az eUrj tárlat alkadmáml folmatatott si­kerrel zárta Je a kiálütásokat. i 1000. év végétől olnuJo lett a Közmfívclődéni és Míuzoiun E^/ye­gritlet. közmü^lodépi szaiko^ztáhn­pak és wldigi miinkílssiígát még jobban kimélyil<tt keretek közőw. szélesluvUiíni v horizontok alatt folytatta, ^íár korábbm megron­óVr/jte a miskolczi nemzeti színház fonnál : liís;i,nak ötven éves jubi­leumait, az ónodi orsz/iggiyülés '200 év.Yi évordulóyut, — mely nkka­hxmliól ónodon emlékoszlopot .s RÜiioU a Közművelődé«i ,Eg> ; osú­let, — Később megszervezte a*/. V g^/.,..yámvcg^ T ében' az a nnlfahi't/i ^:trajiMT~Aü^oíc>/m. 7"â J ffiituiájttujnot;; -majd jjSSiniafa szahmrlegyetemot, merynok cikln­twin Magyarórszííg legelső tudó­mi\ írói, bölesíiöi, ^ magj'nr dományos világ legJciválóbb TC­prezentánfiaii tartottak rendszeres előadáoskat Alexander Bernát, Ai>]>on>-i_ AU>or t gróf, , _ApáÜiv Miskolczi Napló, 1922. augusztus 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom