Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Püspök és Alsó-Papszer, a mai Rákóczi utca kereskedő és polgárháza, megújuló középülete

Miskolcz Mayer József legjobb »K i s p i p a - vendéglője« konyhája!! Rákóczi-ut 2. szám (Sötét-kapu). Friss ételek. Állandóan friss halak. Saját termésű borok: rizling, Bodo gyöngye, egri vörös gyógybor. Méltányos árak. Telefon sz. 319. Társas-vacsorák, bankettek részére külön terem. Sajtóreklám az Ellenzék c. lapból, 1913 kúriához tartozó rész volt egykor. Az 1854-ben készült katonai térkép, Fridrich Beck mérnök munkája még mutatja, vagy sejteti ezt az állapotot. Az 1880. előtti városképi ábrázolások itt üres telkeket mutatnak, jelezve, hogy az 1878. évi nagy árvíz utáni bontások új építkezéseknek biztosítanak teret. A mai 4. számú épület, - amely kezdettől fogva vendégfogadónak adott helyet sem kivétel, az itteni egyemeletes épület az 1890es évek építészeti arculatát őrzi. A rendelkezésre álló fényképek alapján az utóbbi fél évszázadban változatlan külsejű műemlékegyüttes földszinti helyiségeiben a XIX. század végétől kezdve napjainkig vendéglő működik. 1899-től pontosan fél évszázadon keresztül a Mayer név fémjelezte itt a vendéglátást. A korabeli fénykép tanulsága szerint is azért lett „Kispipa", mert tulajdonosa olyan kellékből szívta a dohányt, aminek hossza több volt egy méternél. A tulajdonos neve nemcsak a vendéglátással, hanem 1939-ben bekövetkezett haláláig a Miskolci Polgári Kaszinó történetével is összekapcsolódik. A vendéglő a belvárosi rehabilitáció kezdetekor, 1985 Miskolcon a társasági-kulturális élet, az olvasás, előadás-hallgatás és politizálás nagyhatású fóruma az 1831-ben megalakult „Nemzeti Casino" volt. Díszpolgárai közé tartozott Széchenyi István, előadóit Tompa Mihálytól Lévay Józsefig, Palóczy Lászlótól Mocsáry Lajosig hosszan sorolhatnánk. A Casinó története összekapcsolódott a színházéval, ugyanis könyvtára és helyiségei a színház emeleti traktusán voltak. Ebből a körből vált ki már 1837-ben a városi iparosság néhány jeles képviselője, s ők alakították meg a „Miskolczi Polgári Egylet"-et. Érdekvédelmi szervezet is volt ez egyben, amennyiben a „gyámoltalanok" és „elesettek" segítésére szövetkeztek. Fő célkitűzésüket mégis így foglalták írásba: „hasznos könyveket és folyóiratokat járatni, olvasás és folytonos társalkodás által az embert egyedül érdemesítő műveltséget gyarapítani; a baráti rokonérzelmeket honosítani, s összébb fűzni azon kebleket, melyek most rendszeres társaságon kívüli állásukban egymástól sokszor idegenek maradnak."