Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Püspök és Alsó-Papszer, a mai Rákóczi utca kereskedő és polgárháza, megújuló középülete

tevékenységével, de nem a Grassalkovich család címere.) Úgy tűnik, el kell fogadnunk azt a Marjalaki Kiss Lajos által felvetett, s később Komáromy József által is elfogadott feltételezést, hogy a kőcímer egy osztrák császári főúr emlékét idézi, aki azóta is őrzi névtelenségét. A DŐRY-KÚRIA AZ URADALOM ÉS A GÖRÖG, ZSIDÓ KERESKEDŐK KORSZAKÁBAN Az 1755. évi Grassalkovich-szerződést követően két évtized múlva rendelték el az uradalmi ingatlanok állagának számbavételét, állapotának felmérését. A munka befejezése egy újabb szerződéssel kapcsolódott össze, amelyet 1775-ben kelteztek, s Szőllőssy Ferenc prefektusról „Szőllőssy-szerződés"-ként került be a várostörténetbe. (Az uradalmi ingatlanok bérbeadásánál másféle szerződéseket készítettek a bérbeadó és a bérlő kereskedők között.) Az uradalomhoz tartozott ekkor Diósgyőr, Miskolc, Mezőkövesd, Kisgyőr, Sajóbábony, Radostyán, Parasznya, Varbó, Ládháza és Csaba. Miskolcon 24 uradalmi épületet írtak össze, közöttük a Dőry-házat is. Az 1775. évi összeírás a mai Rákóczi u. 2. számú épületből, a „Dőry-kúriáról" (tehát vétlenül sem Rákóczi-házról) a következőképpen tájékoztat. „Egy emeletes kúria, melyet az uradalom visszaváltásakor vettünk. Jó anyagból való. Földszintjén van a felső végén (a nyugati, 1909-ben lebontott szárnyrész) 3 szoba, kamara, konyha, az uradalmi só elosztására. Ez a rész fából való. Az ezt követő kettős bolt téglából van, ebben található az uradalmi irattár és raktár. Ismét kettős bolt kamrával és előszobával. Emellett kettős bolt, amely uradalmi raktárként szolgál. Ezt követi a boltíves kapu, ami az utcáról az udvarra visz. A kaputól az épület keleti szárnyán egy téglapadlós kereskedő bolt működik, s még két bolt, amelyet az uradalom anyag elosztásra használ, s természetesen téglából építve. A földszinti alaprajznak megfelelően az emeleten 13 szoba, s négy konyha található, mindegyik bolthajtásos. Az emelet udvarra néző része boltíves, tornácos. Az épületet jó minőségű zsindely fedi. A földszinten és az emeleten összesen 32 használható helyiség van. Istállója 1768-ban épült s 32 állat fér el benne, jó állapotban van. Az épület biztonságáról vasráccsal gondoskodtak. 24 darab ólomba foglalt üvegablaka közül 11 db volt vasráccsal, 1 pedig vastáblával ellátva. A ház 40 darab ajtajából viszont csak heten volt vasajtó. Valószínű csak a lakás céljára használt szobákban volt fűtési lehetőség, így 9 helyiségben volt cserépkályha. Az 1781. évi miskolci tűzvész után az uradalom felmérést végeztetett azt vizsgálva, hogy 1783-ra miként sikerült a tűzkárokat megszüntetni, a leégett épületeket helyreállítani. A Dőrykúria városi rangját, fontos szerepét sejtetni engedi, hogy a teljes helyreállítás, felújítás ekkorra befejeződött. A földszint alaprajza nem rendeződött át a boltok, a raktárak és az oldalkamrák továbbra is megmaradtak. A korábbi, fából készült nyugati szárnyvégben kőből építettek egy háromszobás lakást a diósgyőri harmincados számára. Az emeleten 12 szobát teljesen felújítottak. A kályhákat pedig a két szobát elválasztó falba építették. A XVIII-XIX. századi összeírások az épülethez köthetően a Diamandi, a Kozma és a Rosa görög kereskedőcsaládokat írják össze. Közülük Diamandi Emánuel (Márton) és Demeter az 1770. évi