Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Püspök és Alsó-Papszer, a mai Rákóczi utca kereskedő és polgárháza, megújuló középülete

A Dőry-kúria alaprajza Rákóczi beszállásolása idején, ház történetében ez a két időszak történelmi jelentőségű - Thököly Imre látogatása után. Amikor azután Rákóczi meggypiros-ruhás karabélyos testőrei, a palotás-hajdúk elvonultak a ház alól, a Dőry-ház ismét visszanyerte eredeti funkcióját." A második itt-tartózkodásra éppúgy nem utal semmilyen közvetlen, vagy közvetett adat, mint az első itt kialakított szálláshelyre. Ami viszont a legenda fontos eleme, három évtizeddel ezelőtt Komáromy József már „ Rákóczi-ház" ként említi a Dőry-házat. Mikor került át a „hivatalos" várostörténetből az útikönyvekbe, abból pedig a köztudatba a Rákóczi-ház megnevezés? Korábban említettük, hogy a XIX. század végén megjelent várostörténeti monográfia hagyományra hivatkozik, s arra, hogy Rákóczi udvartartásának helyszíne még nem volt azonosítható. Az 1929-ben megjelent monográfiában helyszínt éppúgy nem jelöl meg Leveles Erzsébet, mint az 1998-ban megjelent új Miskolc monográfiában Fazekas Csaba sem. A városról szóló útikönyvek és kalauzok közül Lippay Béla 1910-ben megjelent munkája csak azt emeli ki Rákóczi miskolci tartózkodásából, hogy ágyút adományozott a városnak, amelyből egy lengyel mester harangot öntött az avasi templom számára. Az 1936-ban Halmay Béla ajánlásával megjelent Miskolci Kalauzban sem szerepel még a Rákóczi-ház. Az 1965-ös Útikönyv „A nagyságos fejedelem Miskolcon" fejezetcím alatt még a következőkről tájékoztat: „A kuruc szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek egy ideig (1704. jan. 18-tól március 15-ig) Miskolcon volt a főhadi szállása. Innen indult ki Eger elfoglalására is. Két év múlva a császáriak közeledésére a várost a kurucok kiürítették, s a város lakói rninden marhájukkal együtt elmenekültek Szendrő várának körzetébe. Az üres várost 1706. szeptember 25-én Rabutin generális (Rabutin de Bussy császári tábornok) kiraboltatta, majd házról házra járva felgyújtatta. 600 ház égett le ekkor mindössze az avasi templom, a torony és az iskola kerülte el a vandál pusztítást." A már 1979-ben (tehát Komáromy József Miskolci séták című könyve, egyben a szerző halála után) megjelent Miskolc útikönyvben először olvassuk a „Rákóczi ház és a Sötétkapu" megfogalmazást. „A 2. számú ház a XVII. században épült. ...Később emeletráépítés történt. Az udvar felől látható a feljáró és a hétnyílású emeleti árkád kiképzése. A Széchenyi utca felől - 1756-os évszámmal - osztrák főhercegi kőcímer van. A Rákóczi szabadságharc leverése után ugyanis a főherceg a ház tulajdonosa volt. ... II. Rákóczi Ferenc egy időn át innen irányította a szabadságharcot". Miskolc hasonló stílusban írt városkalauzai közül az utolsó 1982-ben jelent meg. A szabadságharc eseményeiről írott mondatok megfelelnek a két évtizeddel korábban írottaknak. A Rákóczi u. 2. számú épület „Dőry vagy Rákóczi-ház"-ként szerepel úgy, mint olyan egyeme-