Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

es években Magyarország pókfaunájáról készült. Ez a munka is segítette abban, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett 1875-től, s közben folytathatta politikai publicisztikai tevé­kenységét. Az 1890-es években a „Madarak hasznáról és káráról", valamint „A madárvonu­lás elemei Magyarországban 1891-ig" című mun­kái jelentek meg. E kutatások további segítésére megalapította az ország első madártani intézetét, s annak két tudományos folyóiratát. A zoológia területén elsősorban a halászattal foglalkozott, s így jutott el a magyarok egyik ős­foglalkozásának, a pásztorkodásnak néprajzi ku­tatásához. Tapasztalatait 1887-ben, „A magyar halászat könyve" című munkájában adta közre. A pásztorkodás tárgyi emlékanyagát viszont az 1896. évi millenniumi kiállításon tárta az érdek­lődők elé. A magyar ősfoglalkozások köréből számos könyvet írt, így a halászatról és a pász­torkodásról. A nyelvészet felé történt kalandozá­sát bizonyítja halála évében megjelent könyve „A magyar pásztorok nyelvkincse" címen. Herman Ottó kutatásai, illetve előadásai és nagy tudományos vihart keltett publikációi után indult el a magyarországi ősember kutatás (1892. Miskolc-bársonyházi kőszakócák megtalálása), majd a XX. század elején a bükki barlangok, így a Szeleta-barlang ősrégészeti feltárása. „Nemcsak a tudományok több ágát művelte kimagasló szin­ten - írta róla Szabadfalvi József -, hanem a köz­élet számtalan aktualitása felkeltette figyelmét." így foglalkozott a szőlőkultúrát pusztító filoxéra elhárításával, de 1906-tól nevéhez fűződik a „Madarak és fák napja Magyarországon" c. fü­zetének megjelentetésétől a modern természet­védelem gondolatának felvetése is. Eletéből fél évszázadot fog át a politika publi­cisztika, de másfél évtizeden át volt országgyűlé­Ottónak, útitársul 1 . Jászay Mari", 1871 si képviselő (1892-1897 között Miskolcot képvi­selte az országgyűlésben). Politikai gondolkodá­sa a függetlenségi és 48-as eszmék képviseletét jelentette, elvetette a kiegyezést, s haláláig híve volt Kossuth Lajosnak. A kiegyezés utáni köz­hatalomtól való távolmaradását juttatta kifejezés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom