Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Kossuth utca görög kereskedő- és polgárházai, középületei

A kétemeletes épület felújított homlokzata, 2002 hogy tégla-ráépítéssel alakítható legyen, vagyis a korábbi építőanyagot felhasználhatták.) 1892-ben - bábonyi-bérci szőlőjét eladva Pfliegler J. Ferenc befejezte a Kossuth utcai ház építését. Az elfogadott terv csak részben valósult meg, hiszen a Kossuth utcai főhomlokzat déli része, a bejárati kapu, s mellette egy szoba nem épült meg. Mivel a ház északi részén csak ablakok néztek a Kossuth utcára, az épület főbejáratát a Patak utcáról lehetett (kellett) biztosítani. A meglévő pincét részben tömedékelték, a vastag földszinti falakra pedig más homlokzati kiképzésű emelet kerület. Érdekes lett az épület hasznosítása, mert abba „katonai irodák költöztek". 1893-ban Miskolcon tartották meg a III. Országos Ipari Kongresszust. Ennek másnapján az Ipartestület elnökeként Pfliegler J. Ferenc adott fogadást. Naplójában erről a következőket rögzítette: „Saját lakásomon nagyobb szabású vacsorát adtam. Név szerinti meghívás folytán a következők szerencséltettek megjelenésükkel: gróf Zichy Jenő, báró Vay Béla főispán, Melczer Gyula alispán, Mártonffy Márton a miniszter képviseletében, Soltész Nagy Kálmán polgármester, több országgyűlési képviselő, a 14 kamara elnöke, alelnöke és titkára, az Országos Iparegylet igazgatója, Mudrány (Soma) és Gelléri (Mór) titkár, s a helybeli notabilitások, valamint az ország nagyobb városainak ipartestületi elnökei stb., úgyhogy a jelenvoltak száma 85 körül volt." Az Ipartestület elnökének új háza - amelynek alaprajzi beosztását sajnos nem ismerjük - tehát olyan volt, ahol 85 vendég és a felszolgáló személyzet kényelmesen elfért. (A lakás belső térkialakítására az ekkorra meg nem valósult 1 / 3-ad résznyi szárnyból következtethetünk, amelynek földszintjén 2,8x14 méteres átjáró, egy bolt és egy szoba, míg emeletén egy folyosóról nyíló 4 szoba kialakítását gondolták.) A Stimm Lajos által 1895-ben készült déli szárnybeépítésre 1910 körül került sor, de erre utaló dokumentumokkal nem rendelkezünk. Az épület XX. század eleji történetéhez hozzátartozik, hogy a proletárdiktatúra bukását követően, 1919. augusztus 4-én Miskolcra bevonultak a román megszálló csapatok. Míg a május 2-20. közötti cseh megszállás idején a parancsnokság a Korona szálló épületében volt, a románok augusztus 4. és november 16-a között főhadiszállá-