Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Kossuth utca görög kereskedő- és polgárházai, középületei

Kávéház, kereskedelmi testületi székház, étterem (Kossuth Lajos u. 1. sz.) Miskolc középkori piacterét az Újvárossal a családnévből származó Czikó utca (amelyet története egy későbbi szakaszában neveztek - de nem kizárólagosan - Német utcának is) kötötte össze. Czikóházi, vagy Czikó János 1554-ben menekült el Gömör megyéből, a Fülek várát ostromló törökök elől. Közel évtized múlva az Újvárosban már háza van, az 1563. évi urbárium a nemesi házak egyik tulajdonosaként jelöli. Háza 1592-ben királyi felmentést kap a közterhek alól. A Czikó utca megnyitása a XVI. században történhetett, erre utal az 1702. évi kötelkönyv azon adata, amely szerint a 19. kötélben a háztelkek között sorolják fel a Czikó utcát. A 19. kötél első telke az ún. Seraffy ház és telke volt (a későbbi Fekete Sas fogadó, majd az ortodox egyház tulajdonát képező ingatlan), a második az ún. Czikó utca (amelynek nyomvonalát a XIX. században Kossuth utcának nevezik el), míg a harmadik telken az apátsági ház állt (a későbbi Pannónia szálloda sarok épülete). A Czikó utca piactérről kivezető szakasza egy széles út volt, a házak a Pece vonalán túl épültek először. A Széchenyi utca, s a vele párhuzamos Pece patak közötti utcavonal kiépítése a XVIII. század második felére tehető. 1702-ben 1. és 3. háztelekkel még nem találkozunk, 1793-ban viszont feltűnik mindkettő, s adataink ekkortól folyamatosak. A két telek története összekapcsolódik a Szeraffi(n) fundus, majd Fekete Sas vendégfogadó telek- és építménytörténetével. A Johann Jung tervei alapján történt főutcái emeletráépítés és Kossuth utcai beépítés lényegesen megváltoztatta a térség építészeti képét. A Kossuth utcai beépítés meghaladta a 100 méteres utcafrontszakaszt. A telek végében az 1880-as években földszintes, az utcára három ablakkal néző kávéház épült, amelyet 1939-ben bontottak le, hogy helyet adjon a Miskolci Kereskedelmi Testület új székházának. A levéltári dokumentumok tükrében a kávéház története 1885-ben kezdődött, mikoris Bok János kávés az alábbi tartalmú levéllel kereste meg a város tanácsát: „a főutczán a Schack-féle házban jelenleg bírt kávéházi üzletemet áthelyezem a Kossuth utczai 1. sz. a. lin. «Tuzoltöhoz» czímzett kávéházi helyiségbe, 's midőn ezt bejelenteni szerencsém van, tisztelettel kérem a mellékelt vázrajzon feltüntetett módon az újításokat jóváhagyni méltóztassék". A szakbizottság Adler Károly városi mérnök irányításával jóváhagyta a díszesebb ablakok és ajtó beépítését, a főpárkány újítását, majd a fölötte lévő mellvéd, az attika jelentős megemelését. A Széchenyi-Kossuth utcák sarkán, az ún. Lengyel-ház északi szomszédságában így újult meg - nevének megtartásával egy kávéház. A „Tűzoltó" kávéház a katonák, a szerényebb jövedelműek és a kéjnők kedvelt szórakozó helyévé vált, főleg az első világháborút követően. így aztán három és fél évtizedes „szolgálat" után megszüntetése mellett döntöttek a városi hatóságok. Az épületet nem bontották le,