Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Kossuth utca görög kereskedő- és polgárházai, középületei

cai részének kiépítése a jelenlegi utcai fal fel­használása mellett. Az épület áll 2 utcai szoba, hálószoba, konyha és előszobából és a meglévő épületekkel egy magasságra összeépíttetik. ...A tető deszkára borított horganyzott vaslemez fe­déssel ellátandó." A rajz-mellékletből kitűnik, hogy ekkor épült a kapubejáró (dufart) és a telek Pece-patak felé eső részének beépítése. Az épü­letnek tehát csak a Deák tér felé néző része, va­gyis a háromszobás, másrészt a kétszobás része épült a XVIII. században, s ez volt az ún. „görög­kereskedő ház". A Kossuth utcai szárnyat épít­tető Főzy Kálmán fia Főzy Ábrahám városi tiszt­viselő, Miskolc város alpolgármestere lett. Halála után az ún. görög kereskedőház a város tulajdo­nába került, s szociális célokat szolgált. (Ezt örö­kíti meg a házon elhelyezett emléktábla is, amely az adományozó Balaton Andrásné szerződésben rögzített kikötése, elvárása volt.) Egy 1938. évi városi szemle alkalmával rögzítették, hogy a tel­ken „az épület sarkán egy 3 szobás, előszobás, konyhás lakás", a „Deák térre néző két szoba, előszoba, konyhás lakás", a „Kossuth utcára néző 2 szoba konyhás, előszobás lakás", továbbá a tel­ken „egy szoba, konyhás udvari lakás", s „egy egyszobás udvari lakás" található. A Deák utca felőli rész alatt pince, az udvar felőli megközelí­téssel pedig a Kossuth utcai részen még két pince található. A szakértői bizottság annyit állapított meg, hogy „maga az épület nagyon régi, az ott lévő lakások boltívesek". A Deák tér felőli alápincé­zett épületrész így a Czinczifa-korszakot idézi, s a városban eltöltött ideje, másrészt egyéb építke­zései és üzletvitele azt sugallják, hogy e ház épí­tője/ építtetője is ő lehetett. A görög kereskedőházban - minden bizony­nyal egymással megértésben - élt egy másik, a város történetében fontos szerepet betöltő, több­generációs család. Apa és fia egyaránt a postá­hoz, a hírközléshez kapcsolódott. Duronelli And­rás 1770-1845 között élt, s 1830-1845 között volt Miskolc postamestere. Elődjétől, Szedliczky Ist­vántól - aki a város első postamestere volt - vá­sárolta meg a „hivatalt", valamint kifizette az állomás „állami" értékrészét, összesen 33 000 rft­ot, ami nemcsak igen nagy összegnek számított, hanem erőteljes gazdasági hátteret is sejtet. A megvásárolt állomással, mint állami javadalom együtt járt 22 holdat meghaladó terület (amely a lo­vak ellátását szolgálta). Duronelli - a feljegyzések A Duronelli-síremlék még eredeti helyén a mindszenti római katolikus temetőben, 1983

Next

/
Oldalképek
Tartalom