Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)
A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.
ben) már érzékelhető a hagyományos virilista összetétel megbomlása. Orvosok, ügyvédek továbbra is „számarányuknak és társadalmi súlyuknak megfelelően" képviseltetik magukat, a vendéglátás és a városi építészet hasonlóképpen. Az viszont, hogy előkelő helyen szerepel (igaz öt éven belüli ciklusban) egy kalmár, egy pék, egy lisztkereskedő, négy mészáros, egy gabella (vám)-bérlő, s egy korcsmáros is, a zsidó vállalkozások erőteljes térhódítására, egy hagyományos struktúrát felváltó piac és verseny(pénz) orientált városi hatalmi, gazdasági és társadalmi, de meglehetősen mobil elit kialakulására gondolhatunk. Az 1910-1911-re összeállított névjegyzékből az értelmiség kiszorul, ha van is, az kizárólag a vasgyártáshoz és kohászathoz kapcsolódó műszaki értelmiség. Az első tíz virilis között 7 földbirtokos, 2 bánya-, ül. kohóigazgató van, s a listát az egri prépostkanonok vezeti. A második tíz között 7 földbirtokos és bérlő, a megyei főispán, a diósgyőri gyárigazgató és egy kereskedő szerepel. A 20-50 helyen 20 földbirtokost és bérlőt, 9 gyári főfelügyelőt, felügyelőt és főmérnököt, valamint egy bankigazgatót találunk. Az első ötven személy között mindössze kettő a miskolci (Xiffkovich Emil és Kohn Gábor), s mindketten földbirtokosok. A 214 fős listán 14 lelkész, sokkal kevesebb orvos és gyógyszerész szerepel. Ha csak az értelmiségi pályát, felkészültséget tekintjük a megyei névjegyzékben egyetlen miskolci orvos szerepel, Fodor Pál személyében, aki 1900-tól tartozott a virilisek közé. Az 1875-1917 közötti virilista névjegyzékekből annyi tűnik ki, hogy főleg a jog, az orvostudomány képviselői, kisebb mértékben a közgazdaság és a hittudomány képviselői, valamint a mérnökök (először városi építészek, majd vasgyári mérnökök) szerepelnek rajta, mint ház- és földtulajdonnal, vagy örökséggel a hátuk mögött megjelenő értelmiségi elit. A tudományok között nincsen képviselete számos más területnek, s úgy tűnik, hogy ezek elsődlegesen pedagógusi életpályákból, vagy a XIX. század elejétől a hivatalos újságírói szakmából nőnek ki, s emelkednek a tudományosság szintjére. Ez jellemzi a fizika, matematika, csillagászat, biológia és kémia területét, de ide sorolhatók az agrárszakemberek, s főleg a honismeret (néprajz), a földrajz, valamint a hely történetírás, amely területen viszont országos jelentőségű kutatási eredmények is születtek. így fontos számba vennünk a tudományok művelőit Miskolcon, visszanyúlva a XVIII. század végére, s kissé előretekintve a XX. század első harmadáig. IRODALOM Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, 1980. Gazda István: Magyar tudománytörténet. Piliscsaba, 1999. Dobrossy István (szerk.): Tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról. Miskolc, 1997. Veres László (szerk.): Miskolc története, 1848-1918. Miskolc, 2003. IV/1-2. köt. Dobrossy István: Szakmai és tudományos élet, tudománytörténet. (In: Miskolc története, IV. köt.) 2003. 1044-1056. pp. Tóvári Judit: Az elit Miskolc társadalmában, 1872-1917. Nyíregyháza, 1997. Név Ï Schrecker S. Lipót jïj Dr. Szabó József fi Győri Ödön í! Pollák Lajos 5J Lichtenstein József 6 Böczögő József Jjl Koos Soma Hercz Jenő Ungár Mór Czeizler Adolf jjj Blau Gyula Ï2| Dr. Marko László fä. Lichtenstein László 14 Ujhely Miklós 15 Dr. Sugár Gyula lg, Dr. Silbiger Bertalan ÍJ} Neumann Adolf 181 Bartányi Gyula Í9; Fischer Ignácz 20 Lázár Miksa 2l| Bloch Arnim 22,1 Varga Jakab Foglalkozás gőzmalom igazg. ügyvéd szesz kereskedő szesz kereskedő földbirtokos vendéglős bank igazgató gépeyáros mérKök magánzó mérnök orvos ban k igazgató mészáros ügyvéd ügyvéd b^nk igazgató ügyvéd sze?z kereskedő magánzó kereskedő vas. kereskedő Lakhely Zsolczai k 50 Kun József 2 Szemere 4 Kazinczy 23 Király 40 Széchenyi 1 Széchenyi 28 Zsolczai k 38 Hunyady 27 Király 48 Budapest — Városházt. 22 Hunyady 7 egyszeres I vagy kétszeresen K J f 7968 — 4560 60 4367 12 3962 16 '3864 58 3649 — 3520 52 3483 94 3377 3275 2860 2805 2733 Szeles 11 Széchenyi 96 Széchenyi 68 Széchenyi 104 Városházt. 13 Szemere 5 I Széchenyi 66| Széchenyi 49 Újváros 48 i 34 2654 86 2624,80 2433 06| 2423! — 2421152 2387114 2361 80 2278 1 — 227184 Az 1886 : XXI. t-c 26. §. értelmében eszközeit kétszere adóbeszámítás [ jogczime ipark. tag | ügyvéd ipark. tagi ipark. tag ipark. tag ipark. tag | mérnök mérnök .oryo.s._ ipark. tag] ipark. tag J ügvvéd ügyvéd ipark- tag [ ügyvéd A legtöbb adót fizetők névjegyzéke (részlet), 1913
