Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)
A Kossuth utca görög kereskedő- és polgárházai, középületei
megfellebbezhetetlen döntése, amely szerint „a kérelmező' Kossuth utca 2. sz. telkén a bemutatott tervek szerint egy mozgókép színházat, felette pedig két emeleten szállodát óhajtana építeni. Az építési szakbizottság a tervet beható vizsgálat alá vette, s ennek eredményeképpen a bemutatott terv szerinti építkezésre az engedély megadását nem javasolja." Lezárult tehát a középkori piactéren emelt kétemeletes saroképület mozivá és szállodává történő' átalakításának éveken át tartó vitája. Az elképzeléseket megismerni mégsem haszontalan. Az 1916-ban készült terv az épületet a divatjamúlt historizáló elemektől megfosztva, az artdeco stílusban próbálta újrafogalmazni. Az új elemek között említést érdemel, hogy az 1893-tól létező homlokzaton a nyílások raszterét tovább osztotta, s a sarki régióban a koronázó párkány fölött egy tetőterasz kialakítására tett kísérletet. A terasz a főutcára nézett volna, egy szintben a tőle keletre elhelyezkedő, szintén emeletes lakóés üzletházzal. A Kossuth utcai homlokzat viszont a terasz fölé emelkedett, nem kizárva annak lehetőségét, hogy a vendégek kiszolgálása, s maga a nyitott kávézó megközelítése (lifttel) esetleg innen történt volna. Az épület tervezett homlokzata a korstílus minden jellegzetes formai elemeit és megoldásait fel kívánta használni. A stukkóktól megfosztott homlokzaton egy racionálisabb raszterű geometrikus axis rendszert kívánt kialakítani, a földszinti zónában impozáns négyosztatú portálokkal, ezek felett negyed körívből induló hangsúlyos keskeny rizalitokkal, dekoratív kovácsoltvas erkéllyel és egyéb szerelvényekkel. A tervből nem derül ki, hogy a Kossuth utca vonalába tartozó szállodai tömb hogyan csatlakozott volna a tetőterasz alatti rész tömegéhez. Itt kapott volna helyet a Pannónia mozi helyisége is, amelynek fogadó látványa már színházi attitűdöket viselt volna magán. (Nehezen dönthető el, hogy az azonos elemeket felsorakoztató homlokzati kulissza mögött milyen térszerkezetet kívántak kialakítani, hiszen a két funkciónak - szálloda és mozi, bérház és kávéház - az épület sarokház jellege miatt szervesen egymáshoz kellett volna illeszkedni.) Az 1990-ben felújított szálloda épületről rendelkezésre áll a jelenlegi (felújítás utáni), az 1950es évek lecsupaszított homlokzat a mutató és a XX. század elején készült (a felépítés állapotát mutató) fényképanyag. Az eredeti állapoton a háromszintes épület alsó régiójában nagyméretű félköríves záródású portálokkal nyitott, a lemetszett sarkon ehhez hasonlóan modulált bejárattal ellátott mezőt találunk, amely a Kossuth utcai szakaszon ugyanebben a ritmusban ismétlődik. A nyílások záradékában stukkó-keretelésű táblákon kávéház-sörcsarnok-játékterem felirat kapott helyet. A keskeny, de erősen tagolt, földszinti osztópárkány fölött az első emeleti zónában alacsony neorokokó kötényeken nyugvó lekerekített sarkú, egyenes záródású ablakok helyezkedtek el, amelyeknek a záradékában ugyancsak stukkóból formált füzérdíszes puttó figurák voltak láthatók. A fölöttük elhelyezkedő, erősen kiemelt szemöldökpárkány a második emeleti ablakok hálódíszes neorokokó lábazatába futott bele. A felső zóna ablakformái megegyeztek az első emeletiekkel, azzal a különbséggel, hogy megemelt szemöldökük volutás párkányzata groteszk maszkos kártusokat foglalt magába. A középső ablak párkányzatán helyezte el a tervező az építés idejére utaló 1893-as évszámot, míg a jobb és baloldalon lévő záradékokban az építtető monogramjának plasztikus betűi voltak láthatók. A törperizalitként megjelenő sarki zónában, a be-