Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)
A Kossuth utca görög kereskedő- és polgárházai, középületei
ciót biztosít az objektumnak, amely nagyon kedvezően alakította, gazdagította az utca hangulatát. A Kossuth Lajos utca másik oldalán figyelmet érdemel az a földszintes, 5 tengelyes lakóépület, amely a görög közösség prókátorának épült, s jelenleg a 8. számot viseli. Építésével kapcsolatban ezért nem rendelkezünk „rajzos" dokumentumokkal, illetve csak a XX. században jelennek meg átalakítással kapcsolatos tervek. Az épületet akár Saguna-háznak is nevezhetnénk. A mellette lévő lakóépület szintén műemlék. Földszintes, nyolc tengelyes, mai megjelenési formájában 1870-ben épült. Az utca egyik legszebb épülete az emléktáblával is megjelölt, sarki, földszintes lakóház, amelynek helyén, vagy környékén egykor az utcának nevet adó család kúriája állt. A Palóczy L-Kossuth L. utca észak-nyugati sarka „református tömb" volt a görög „kolóniában". A XVIII. század végén, XIX. század elején épült templom kertjében a XX. század 80-as éveiben épült fel - a gondnoki lakás telkét is felhasználva - a püspöki székház. A templommal „szemközt" a református lelkész háza is ezt az építészeti együttest erősíti. A XXI. század változásai eredményezték, hogy a református egyház megvásárolta a 15. számú épületet, ahol kialakította az ifjúsági missziós központját. A görög kereskedők által meg nem szállt Kossuth u.-Széchenyi u. sarok azért különült el a „kolóniától", mert az a XIX. század végéig mint egykori tapolcai apátsági telek a munkácsi püspökség tulajdonában maradt. Az utca „tulajdonosi képe" a görögök kihalása, vagy teljes beolvadása után a XIX. század második felétől változott meg. Mindmáig őrzi azonban több, mint hatszáz éves történetének elemeit, emlékeit, bizonyítva a város felekezeti és foglalkozási sokszínűségét, amely még akkor is tükröződik az épített környezetben, ha azt a természet erői többször rombolták, kikényszerítve az átalakítást, mai értelemben a modernizációt. A Kossuth utca a Pece medrekkel és a környék fontos középületeivel, 1910